A kínai vakcina beszerzői 500 millió forint közpénzt tüntettek el korábban Bicskén

A kínai vakcina beszerzői 500 millió forint közpénzt tüntettek el korábban Bicskén

Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő (j.) 2014. március 22-én, a 2014-es országgyűlési választások hajrájában átadja Bicskén a soha meg nem valósult, 500 millió forintos közpénzzel támogatott beruházást, a Q Pharma Kft. tápszergyár-, logisztikai csarnok- és mikrobiológiai labor építkezését. Forrás: fidesz.hu

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HELYREIGAZÍTÁS: 2021.03.13-án „A kínai vakcina beszerzői 500 millió forint közpénzt tüntettek el korábban Bicskén” címmel közzétett írásunkban valótlanul állítottuk, hogy a Q Pharma Kft. annak ellenére nem valósította meg Bicskén a tápszergyár-, logisztikai csarnok- és mikrobiológiai labor beruházást, hogy 2014-ben ehhez felvett 500 millió forintos támogatást. Cikkünkben írtakkal szemben a valóság az, hogy bár a Q Pharma Kft. 2014-ben valóban 496 millió forint pályázati támogatás lehívására vált jogosulttá a projekt kivitelezéséhez, ugyanakkor 2015.05.20-án a Nemzetgazdasági Minisztérium hozzájárulásával átadta a projekt megvalósítását a támogatás lehívásának lehetőségével együtt az Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft-nek. Mivel az átadásig a Q Pharma Kft. részére a támogatás részbeni folyósítása sem történt meg, ezért általunk közöltekkel ellentétben a támogatásból egyetlen forint sem került a Q Pharma Kft-hez.

HELYREIGAZÍTÁS: 2021.03.13-án „A kínai vakcina beszerzői 500 millió forint közpénzt tüntettek el korábban Bicskén” címmel közzétett írásunkban valótlanul állítottuk, hogy a Danubia Pharma Kft., mint a kínai vakcinát beszerző gazdasági társaság korábban 500 millió forint közpénzt tüntetett el egy bicskei beruházás kapcsán. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kínai vakcinák beszállítására szerződött Danubia Pharma Kft. abban az építési beruházásban nem vett részt és a lehívott támogatásból sem részesült, amely beruházás nem valósult meg annak ellenére, hogy az építkezésre 500 millió forint kifizetése megtörtént.

***

A Danubia Pharma Kft.-t csütörtök este ismerhette meg a nagyközönség, amikor kiderült, hogy ezen a közvetítőcégen keresztül vásárolt a magyar kormány 5 millió adag kínai vakcinát, kiugróan magas áron, dózisonként 31,5 euróért. Amint korábban már a Magyar Hang is megírta, a Pfizer oltóanyagáért 12 eurót fizetünk. A kínai védőoltás így messze a legdrágább a piacon, több mint háromszor annyiba kerül, mint az orosz Szputnyik V, és az ára csaknem hússzorosa a brit-svéd AstraZeneca vakcináénak.

Talán még érdekesebb a kínai vakcinaszállító és egy meghiúsult bicskei vállalkozással tavaly év végéig azonos tulajdonossal bíró Danubia Pharma vezetői-tulajdonosi hálója, amelyet a Momentum KorrupcióVadász munkacsoportját vezető Tompos Márton bejegyzéséből kiindulva vázolunk fel.

A Danubia Pharma korábbi tulajdonosának (Independent Pharma Invest) két irányítója Vámosi Béla és Szeverényi Márk. Vámosi Lachmann Norbert üzlettársa, és jelenleg többek között annak, és a bicskei meghiúsult beruházásról ismert Q Pharmának az igazgatósági tagja, amely a cikkünkben később részletezendő 500 milliós vissza nem térítendő támogatást kapta 2014-ben. Ugyanitt igazgatósági tag Szeverényi Márk, akiről a Válasz Online írta meg, hogy a kormányzati lélegeztetőgép-biznisz központi figurája.

500 milliós támogatás = egy fideszes képviselő által átadott reklámtábla

Hét éve, a 2014-es országgyűlési választások előtt két héttel a Felcsútot is magába foglaló bicskei központú választókerület újrázni készülő fideszes jelöltje, Bicske akkori polgármestere, Tessely Zoltán nagy felhajtás mellett (lásd fotógalériánkat a cikkünk végén) adott át egy készülő beruházást hirdető táblát. A képviselő – a Fidesz.hu beszámolója szerint – akkor azt ígérte, hogy a beruházás új munkahelyeket és iparűzési adó emelkedést hoz a Fejér megyei város és környékének lakói számára. Elhangzott az is, hogy a vállalkozás tízmilliárd forintot fektet be Bicskén. Ugyan első ütemben még csak az adófizetők pénzéből, a pályázaton nyert 500 millió forintból gazdálkodik a beruházó Q Pharma Kft., de a későbbiekben további kilenc-tíz milliárd forintot költ a gyógyszeripari beruházásra – hangzott az ígéret.

A beruházást az akkor még nem Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő megyei napilap, a Fejér Megyei Hírlap „gyógyszeripari komplexumként” harangozta be. (Érdekesség, hogy a cikket Zsohár Melinda jegyzi szerzőként, aki 2016-ban a Mészáros érdekeltség Echo Tv igazgatósági tagja lett, valamint Mészáros Lőrinc sajtófelelőse is volt.)

A Q Pharma ügyvezetője, Tóbi Csaba az Index beszámolója szerint 200 új munkahelyet ígért közvetlenül a gyárba, és úgy számolt, hogy akár 500-600 ember is állást kaphat a beszállítókkal és az alvállalkozókkal együtt. Az is elhangzott, hogy a 12 ezer négyzetméteres épületegyüttes munkálatai – melynek keretében tápszergyár, raktár és mikrobiológiai laboratórium épül – 2015 júniusára fejeződhetnek be. Tóbi fontosnak tartotta azt is hangsúlyozni, hogy a cég 100 százalékig magyar tulajdonban van, ez akkor, a projekt elindításakor, 2014-ben igaz is volt, ám a 2009-es alapítástól három évig egy belize-i és két floridai (USA) offshore cég volt a Q Pharma tulajdonosa.

A menekültekre hivatkozva hiúsult meg a beruházás: a pénzt azért megkapták

Ám sem a tápszergyárból, ebből fakadóan a beígért új munkahelyekből és az iparűzési adó emelkedéséből sem lett semmi, de még csak az építkezésből sem, holott 500 millió forintos pályázati támogatást kapott az építtető Q Pharma Kft. az adófizetőktől. Tessely Zoltánt viszont az átadóünnepséget követően két hét múlva újraválasztották a bicskei-felcsúti körzet szavazói. A Q Pharma egyébként 2013-tól aranyfokozatú támogatója Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatójának elnökletével működő Ferencvárosi Torna Club kézilabdacsapatának.

A bicskei önkormányzat által kiadott lap, a Bicskei Újság pontosan az építkezés várt elkészültére időzítve, 2015. júliusi számában írta meg, hogy nemcsak hogy nem történt egyetlen kapavágás sem, de az egész a beruházás elmarad, nem épül meg a tápszergyár. Az önkormányzati lap – amely az előzményeknél ugyan megemlíti, hogy 2014. márciusában jelentették be a tápszergyár építését, ám azt már jótékonyan elhallgatja, hogy a Fidesz képviselője és polgármestere volt a bejelentő – megszólaltatta Q Pharma Kft. ügyvezetőjét, aki nem éppen ízléses módon azzal indokolta az 500 millió forinttal megtámogatott beruházás elmaradását, hogy a tápszergyár túl közel esne a bicskei menekülttáborhoz.

Tóbi Csaba, a Q Pharma Kft. ügyvezető igazgatója akképpen nyilatkozott a Bicskei Újságnak, hogy „igen fontos szempont volt számunkra a menekültkérdés: két éve, amikor a telket megvásároltuk, a tábor környékén néhány menekültet láttunk csupán, azóta pedig egészen más viszonyok vannak gyakorlatilag az egész városban. (...) a tervekben szereplő mintegy kétszáz alkalmazott és az üzemeltetés biztonsága sem volt mellékes (...) Csak egy példa: a 24 éves laboros hölgynek, aki este 10-kor végez a délutános műszakban, cégünk nem tudná garantálni a biztonságát, amennyiben fél órát kell várnia a buszra.” Tóbi szokatlan hűségesküt is tett nyilatkozatában: „Szeretném hangsúlyozni, hogy az önkormányzattal mindvégig kiváló emberi és szakmai kapcsolatunk volt, minden esetben segítségre leltünk”.

Az ügyvezető igazgató közölte, hogy a tulajdonukban lévő ingatlant megtartják, mert ha normalizálódik a helyzet, akkor hosszú távon egy másik, szintén a gyógyszeriparhoz köthető tervüket megvalósíthatják Bicskén. Talán mondani sem kell, hogy nemcsak nem tartották meg az ingatlant, de semmilyen tervet nem valósítottak meg a városkában. A bicskei menekülttábort másfél év múlva, 2016. december 31-én kiüríttette és bezárta a kormány. (Ezt már korábban, 2016. év közben bejelentették.) A Q Pharma – pontosabban annak egyik társvállalata – 2016 márciusában szabadult meg a bicskei telektől.

3 milliós cég, 57 milliárdos megbízás

A projekt indítása előtt még nem Tóbi Csaba volt az ügyvezetője a Q Pharmának, a megalakulástól négy éven át, 2013 nyaráig Lachmann Norbertnek hívták a vállalat vezetőjét. Lachmann az ügyvezetőség mellett tulajdonos is volt a Q Pharmában (2012–2016 között), három évig közösen Tóbival. Ugyanő, Lachmann Norbert volt a tulajdonosa egy másik gyógyszercégnek, a Danubia Pharmának 2013-tól 2020 végéig.

A szóban forgó bicskei telket 2013-ig a cikkünk elején említett Danubia Pharma nevű vállalkozás birtokolta.

A kínai vakcinás cégháló. Itt is megtekinthető nagyobb méretben: https://vis.occrp.org/Metro/view/f84dd2e2601724c372b787dff813ff4c Grafika: Gulyás Balázs / Magyar Hang.

A Danubia Pharma ügyvezetője egy Tuza Máté nevű fiatalember, aki korábban egy MLM- (azaz piramis) rendszerben működő befektetési cég tanácsadójaként hirdette magát. A Danubia Pharma Kft. a cégalapítási minimum törzstőkével (3 millió forint) létrehozott vállalkozás, és mindössze három alkalmazottja van. A cégnek tavaly 362 millió forintos árbevétel mellett 20 milliós veszteséget sikerült összehoznia. Amennyiben a leszerződött teljes mennyiséget, azaz mind 5 millió adag kínai oltóanyagot leszállítják, úgy a Danubia Pharma a 2019-es árbevétele 160-szorosát fogja keresni csak ebből az üzletből.

Hadházy és az 59 földbe vájt lyuk

Amint azt az Átlátszó megírta, Hadházy Ákos, az antikorrupciós tevékenységéről ismert független országgyűlési képviselő 2016 nyarán Korrupcióinfó nevű tájékoztatóján tárta fel a Q Pharma bicskei korrupciógyanús ügyét. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Átlátszónak akkor elismerte, hogy a 2014-ben Tessely Zoltán fideszes képviselő által átadott építkezésre 2016-ban kifizették a közel 500 milliós támogatást, annak ellenére, hogy az építkezés és így a tápszergyár nem valósult meg. Az Átlátszó a helyszínen készült drónfelvételein az látszik, hogy a területen hat zászló nélkül árválkodó zászlórúd, két táblatartó rúd tábla nélkül, egy, az EU-s támogatásból épülő beruházást hirdető tábla, a biztonsági őr lakókocsija és 59 darab lyuk található. Ahogy a portál akkori cikke megjegyzi, ez lyukanként közel 9 és fél millió forintjába került az adófizetőknek.

Idén március elején, még a kínai vakcinaszerződés nyilvánosságra kerülését megelőzően fordult Hadházy kérdéssel Polt Péter legfőbb ügyészhez a bicskei „lenyelt” támogatás témájában. Hadházy arról érdeklődött, hogy hol tart a bicskei ügyben a nyomozás és hogy vannak-e már gyanúsítottak. Ugyanis a képviselő 2016-os feljelentése alapján 2018-ban nyomozás indult az Adóhivatal Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságán.

Nem egyedi eset, hogy Bicskén a választások előtt óriásplakátot avat az éppen induló jelölt, majd a nagy elánnal beharangozott projektből nem lesz semmi. A város független híroldala, a Bicskei Napló írta meg nemrég, hogy 2019. október 10-én, három nappal az önkormányzati választások előtt Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, Palkovics László innovációs miniszter és Bálint Istvánné – aki akkor még csak a város alpolgármestere és fideszes polgármester-jelöltje volt – tartott beszédet és sajtótájékoztatót a kisváros vasútállomása előtt. A polgármester-választás kampányában megtartott átadó ünnepségen csupán egy, a projektet reklámozó óriásplakátot adtak át, a tényleges munka, a bicskei nagyállomás felújítása a mai napig nem kezdődött meg, annak ellenére, hogy a választás előtt egy nappal Bálintné azt írta a Facebook-oldalára, hogy amennyiben őt választják meg, akkor „a vasútállomás felújítással kapcsolatos munkálatok 30 napon belül elkezdődnek”. 

A soha meg nem épült, félmilliárd adófizetői forinttal támogatott bicskei projekt plakátja átadóünnepségének fényképei Tessely Zoltán fideszes képviselővel 2014-ben. Forrás: fidesz.hu