Április első hetének változékony időjárása nemcsak a megelőző napok kellemes melege után a lezárások miatt a szabadba és napsütésre vágyó tömegek számára jelentett kellemetlenséget, de a fagypont alá süllyedő hőmérséklet a gyümölcsösökben is komoly kárt okozott az ország szinte teljes területén.
A kiskert tulajdonosok közül sokan csak széttárt karokkal állnak a kárt szemlélve, mert nem voltak felkészülve a természet ilyen támadása ellen. A nagyobb termelők többsége tájékozott, hogy milyen módszerekkel lehet a rügyek elfagyása ellen védekezni a háztáji gazdaságokban, ennek ellenére a mostani néhány nap fagyos éjszakái mégis hatalmas pusztítást végeztek a gyümölcsösökben:
– A –2 és –8 fok közötti éjszakai fagy forgószínpadszerűen az egész országon átvágtatott. Egyik nap itt, a másik nap ott, de sajnos szinte minden országrészben mértek –6, –7 fokos hideget, amely hatalmas kárt okozott a virágzás különböző fázisaiban lévő gyümölcsfákon – mondta kérdésünkre Kelemen Péter, a FruitVeB–Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke. – A legnagyobb kár az őszi- és kajszi barackosokat érte, de a többi virágzó csonthéjasban is komoly kár keletkezett.
Kérdésünkre válaszolva pontos kárértéket nem tudott mondani a szakember, mindössze annyit, hogy súlyos volt a fagykár, illetve hogy május 20. környékén látják majd pontosan mekkora is a veszteség. Az azonban már most is elmondható, hogy annak nagysága biztosan jelentős.
Az alelnök arról is beszélt, hogy a károsodás annál nagyobb, minél inkább a virágzás előrehaladott állapotában van a gyümölcsfa. A zárt rügy még esetleg ellent tud állni a kisebb fagyoknak, ahogy haladunk azonban a virágzásban a szirmok, illetve a csészelevelek lehullása irányába, majd elérünk az egészen kicsi gyümölcs formához, úgy lesz egyre érzékenyebb a fagyra a gyümölcs.
A lehetséges védekezési formákat ismertetve Kelemen Péter elmondta, a nagyüzemekben elképzelhető a fagyvédelmi öntözés, amikor a víznek azt a tulajdonságát használják ki, hogy a jégképződés hőtermeléssel jár. Első pillantásra nehezen érthető, hogy a növényi részek, így a virágok és rügyek eljegesítése miként akadályozhatja meg az elfagyást. Azonban rögtön világossá válik, hogy ha tisztában vagyunk egyrészt a jegesedés során a már említett hőtermeléssel, illetve azzal a ténnyel, hogy a zöld növényi részek fagyáspontja nem 0 Celsius-fok, mint a víz esetében, hanem mínusz 1–3 Celsius-fok. Így az eljegesedett felület védőréteget jelent a növény számára. A fagyvédelmi öntözés lényege, hogy folyamatosan permetezik a fákat, hogy állandó legyen az említett folyamat. Gondot jelenthet azonban a nagy eszköz- és vízigény.
– A kiskertekben legegyszerűbben alkalmazható védekezési forma a tüzelés. Ennek formája lehet több kis tábortűz a fák között, de lehet kifejezetten erre a célra gyártott fagyvédelmi gyertyák használata is. Ez utóbbiak 6-7 literes, parafinnal megtöltött edények, amelyek hosszú ideig égnek. Az így termelődő hő megmentheti a termést, ha nem extrém módon erős a fagy. Tudni kell azonban, hogy bármelyiket is alkalmazzuk, folyamatos emberi jelenlétet igényel alkalmazása – mondta.
Kelemen Péter arról is beszélt, hogy bár kisebb hatékonyságú, és csak bizonyos körülmények között alkalmazható, de valamiféle védelmet nyújthat a füstölés is. Amennyiben a füst hőtermeléssel is jár, akkor mindenképpen hatásos a védelem. Abban az esetben, ha nincs jelentősebb hőtermelés, akkor nyújthat védelmet a füst, ha páradús a levegő, és így a füst megül a fákon, a fák felett. Ekkor ugyanis lassítja az alatta lévő légréteg kihűlését, így előzheti meg a fagy kialakulását.
