„Egy esetleges negyedik járványhullám totális csődöt jelentene a turizmus számára”

„Egy esetleges negyedik járványhullám totális csődöt jelentene a turizmus számára”

Fotó: Unsplash/Markus Spiske

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

– Az biztos, hogy bármennyire is sikeres lesz az idei szezon hátralévő része, az egész évben nyitva tartó szálláshelyek esetében az elmúlt fél év veszteségeit ebben az évben már nem lehet ledolgozni. Az elmúlt hónapok el nem adott szobáit ugyanis már nem lehet értékesíteni. Más helyzetben vannak az idényjellegű, jellemzően vidéki hotelek és egyéb szállásadók, hiszen nekik éppen jókor jött a lezárásokat követő nyitás – nyilatkozta a Magyar Hangnak Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke.

A szakember hozzátette, az előzetes foglaltsági adatok azt mutatják, a nyári idény kifejezetten jó lesz, ezért bizakodva tekintenek az év következő negyedére a szállásadók. Egészen más helyzetben vannak a budapesti hotelek, hiszen ezeknek a vállalkozásoknak életbevágóan fontosak lennének a külföldi vendégek, akik azonban nem nagyon jönnek. Ezt Flesch Tamás több tényezőre vezeti vissza: a határok még többnyire zárva vannak, a légitársaságok alig-alig repülnek, és még az emberekben is ott van a félelem a vírus miatt, így sokkal óvatosabb utaznak, inkább kivárnak.

Kérdésünkre Flesch Tamás elmondta, ha nem lesz negyedik hullám, nem lesznek lezárások, akkor a jövő év már jóra értékelhető lesz. Nem biztos, hogy olyan, mint a járvány előtti évek, de azért mindenképpen jó. Erről azonban ősszel már sokkal többet tud majd mondani, hiszen akkor már látható lesz, pontosan miként is alakul a járványhelyzet.  

Az elnök úgy gondolja, ma már olyan sokakat beoltottak, hogy nem kell tartani egy negyedik járványhullámtól, ha azonban mégis, az totális csődöt jelent a turizmus számára. Felvetésünkre elmondta, a szállodaipar egészen másként vészeli, vészelte át ezt a nehéz időszakot, mint a vendéglátóipar. A szállodatulajdonosok ugyanis jellemzően más, jól futó szektorból érkeztek, így bár nem örülnek a visszaesésnek, azért különösebb nehézség nélkül átvészelik azt. Ezzel szemben a vendéglátósok sokkal nagyobb bajban vannak, hiszen nekik jellemzően nincs olyan anyagi hátterük, mint az előbbieknek. Így köreikben nagyobb átrendeződésre lehet számítani. 

Hasonlóképpen látja a szektor helyzetét Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke, aki a Magyar Hangnak nyilatkozva a következőket mondta: „Nem sokat tudok hozzátenni a már megjelent hírekhez, egyelőre nincsenek újabb hivatalos adatok az ágazatról. A legnagyobb problémát abban látom, hogy bizonytalanok az emberek. Nem tisztázódtak ugyanis a pontos részletek a határok megnyitásával kapcsolatosan, illetve az is elbizonytalanítja az utazókat, hogy melyik országban, melyik vakcinával történt oltást fogadják el, ezért nem merik bátran tervezni nyaralásukat.”

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 11-én megjelent, az idei év márciusi vendégéjszakáinak adatait tartalmazó adatok mindenesetre elég lesújtóak. Eszerint ugyanis a beutazási korlátozások, illetve a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó, a járvány megfékezését célzó védelmi intézkedések hatására a belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 66 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi szinthez képest, a külföldi vendégek esetében ugyanez a mutató 74 százalékos esést mutat. A visszaesés még jelentősebb, ha az utolsó békeév, 2019 adataihoz hasonlítjuk. Ebben az összevetésben 89 százalékos a csökkenés mértéke. Ugyanakkor némi reményre ad okot, hogy az előző hónaphoz mérten a belföldi vendégéjszakák száma 14 ezerrel nőtt.

A külföldi vendégekre ugyanakkor még várni kell, amit jól érzékeltet, hogy márciusban csaknem 80 százalékkal esett vissza számuk az előző év hasonló időszakához képest, igaz, az általuk lefoglalt vendégéjszakák száma „csak” 74 százalékkal esett vissza egy év alatt. A legnagyobb visszaesést a Balaton vidékén (95 százalék), és a fővárosban volt (82 százalék) mértek.

Nemcsak a turizmus-vendéglátás került nehézhelyzetbe, hanem a fitnesztermek is. Hétfői hír, hogy segítség nélkül akár harmaduk is csődbe mehet.