Egyre több jel mutat arra, hogy a legfelsőbb magyar bírói fórum, a Kúria álláspontja változóban van a devizahiteles perekkel kapcsolatos ítélkezések ügyében. Amíg korábban ritkaságszámba ment, hogy az árfolyamkockázat nem megfelelő mivolta miatt indított perekben a felperes adósnak adott igazat, addig rövid időn belül már második alkalommal döntött úgy, hogy igaza van a hitelt felvevőnek.
Május utolsó hetében például a Kúria úgy határozott, igaza van annak a devizahiteles ügyfélnek, aki szerint nem kapott megfelelő tájékoztatást arról, hogy a forint gyengülése miatti árfolyam-változásnak az ügyfél fizetőképességét is jelentősen befolyásoló hatása lehet. Ezért új perre hagyták annak elbírálását, hogy mekkora összeget és mikor kell visszafizetni a bank számára az adósnak.
A napokban egy hasonló ügyben hasonló ítéletet hozott a legfelsőbb bírói fórum. A perben az ügyfelet képviselő ügyvéd, Szepesházi Péter a Magyar Hangnak elmondta, a siker annak köszönhető, hogy a jelek szerint a közelmúltban alapvető változás következett be a Kúriának a devizahiteles ügyekben tanúsított hozzáállásában. A szervezet egy öttagú bírói tanácsa ugyanis idén januárban a hazai bírósági gyakorlatot, illetve az Európai Unió Bíróságának (EUB) több, a korlátlan árfolyamkockázat vállalásra vonatkozó állásfoglalását áttekintve úgy döntött egy konkrét ügyben, hogy hibás a hazai ítélkezési gyakorlat. A bíróságok mostanáig ugyanis jellemzően úgy döntöttek, hogy a bankok eleget tettek tájékoztatási kötelezettségüknek azzal, ha felhívták az adós figyelmét, hogy az esetleges árfolyamkockázat kedvezőtlen hatásait korlátlanul az ügyfél viseli.
– A januári, illetve a mostani ügyben született döntés értelmében nem elegendő felhívni a figyelmet arra, hogy az árfolyamváltozás terheit az ügyfél viseli, hanem annak gazdasági hatásait részletesen, a hétköznapi ember számára is érthető módon részletezni kell a szélsőséges árfolyam- és törlesztőrészlet-emelkedés esetére is – magyarázta az egykori bíró, aki korábban maga is sok devizahiteles ügyben bíráskodott.
Kérdésünkre az ügyvéd elmondta, ügyfele a kétezres évek közepén vett fel több milliós svájci frank hitelt, majd a forint jelentős gyengülése miatt képtelen volt az egekbe emelkedő törlesztőrészleteket fizetni, a bank pedig több tízmillió forint értékben végrehajtást indított ellene. A Kúria mostani ítéletében tisztességtelennek minősítette a kockázatviselési záradékot, egyben meg is szüntette a végrehajtást, és visszautalta az ügyet az elsőfokú bírósághoz, hogy döntsön a pontos elszámolásról.
– Kiszivárgott hírek szerint a bíróságok a Magyar Nemzeti Banknak az adott devizára a felvételkor nyilvántartott középárfolyam +30 százalékos értékkel számolják el a tartozásokat, de ez azért még nem végleges, valószínűleg ennél az adósok számára kedvezőbb árfolyamot is el lehet érni – tette hozzá az ügyvéd.
A devizahitelesek számára szintén fontos hír, hogy a Curia, vagyis az Európai Unió luxemburgi bírósága szeptember másodikán ismerteti döntését a magyarországi devizahiteles törvényekről. A 2014-ben született törvények az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés miatt bizonyos összeget visszajuttattak a devizahitelt felvevőknek, de egyúttal kizárták annak lehetőségét, hogy az adósok a forintgyengítés miatti árfolyamveszteség ügyében pert indítsanak a bankok ellen az árfolyamrésre és az egyoldalú kamatemelésre hivatkozva, azaz a törvény az egyedi ügy vizsgálata nélkül automatikusan érvényben tartotta a szerződést. Tudni kell, hogy az árfolyamveszteség miatt az adós nyakába varrt összeg a sokszorosa volt annak, amit a törvények értelmében a bankok visszafizettek az adósok számára, vagyis a bankok számára kedvező döntés született.
Szepesházi Péter arról is beszélt, hogy amennyiben a Curia döntése értelmében a magyar devizahiteles törvények az uniós fogyasztóvédelmi törvénybe ütköznek, úgy érvényüket vesztik az azokat érintő szerződések, függetlenül attól, hogy azoknak például az árfolyamkockázatra vonatkozó passzusaik tisztességtelennek minősülnek-e, vagy sem.
– Azt persze nem lehet tudni, hogy a Curia ez esetben rendelkezik-e, s ha igen, miként a bankkal való elszámolásról, az azonban biztosra vehető, hogy rosszabb nem lesz a bajba került devizahitelesek helyzete. Az 1993-as EGK fogyasztóvédelmi jogszabály úgy fogalmaz, hogy az ilyen esetekben a bírósági döntéseknek visszatartó erővel kell rendelkezniük. Ez a mi érvelésünk szerint azt jelenti, hogy nemcsak a jogtalanul zsebre rakott extraprofitot kell elvonni a tisztességtelenül szerződött bankoktól, hanem visszatartó ereje csak annak lenne, ha az eredetileg felvett forintösszeg kamatok nélküli összegét kellene visszafizetni az adósnak. Amennyiben erről nem dönt a Curia, úgy a magyar kormányon, illetve a Kúrián múlik, milyen elszámolást tart ezekben az ügyekben megfelelőnek – tette hozzá.
