A jegybank annyira felkorbácsolta a várakozásokat, hogy szinte eldöntött ténynek tűnik a keddi kamatemelés

A jegybank annyira felkorbácsolta a várakozásokat, hogy szinte eldöntött ténynek tűnik a keddi kamatemelés

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank, az MNB elnöke egy MTI-nek adott interjúján a jegybank épületében 2020. április 16-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A londoni elemzői közösség konszenzusos véleménye szerint kamatemelésről dönt keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, elsősorban a célszintet jelentősen meghaladó infláció és a vártnál erőteljesebb gazdasági növekedés miatt, írja összefoglalójában az MTI.

Azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke május közepén bemondta: kamatemelésre készül a jegybank júniusban az inflációs kockázatok ellensúlyozása érdekében, szinte folyamatosan és jelentősen erősödtek a piacon a kamatemelési várakozások.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja közölte: keddre az MNB alapkamatának 40 bázispontos emelését valószínűsíti, vagyis azzal számol, hogy a magyar jegybank alapkamata 1,00 százalékra emelkedik a jelenlegi 0,60 százalékról.

A ház az egyhetes betéti kamat 25 bázispontos emelését is várja a keddi kamatdöntő üléstől, hangsúlyozva, hogy így mindkét kamat összhangba kerül 1,00 százalékos szinten.

A Morgan Stanley londoni elemzői szeptemberre is jósolnak még egy 25 bázispontos alapkamat-emelést, azzal az előrejelzésükkel indokolva ezt a várakozásukat, hogy a tizenkét havi inflációs ütem a 3 százalékos célszint felett, a tűrési sáv felső határának közelében marad.

A cég mindemellett hangsúlyozza, hogy a váratlanul erőteljes évkezdet nyomán az általa eddig várt 4,9 százalékról 5,7 százalékra emelte a magyar hazai össztermék (GDP) idei egész éves növekedésére szóló prognózisát.

A Morgan Stanley londoni elemzőstábja szerint a magyar gazdaság folyamatos nyitása és az előrehaladott magyarországi oltási kampány valószínűleg utat nyit az eddig elfojtott keresletnek, és így a hazai fogyasztás lesz a gazdasági növekedés fő hajtóereje a következő negyedévekben.

A ház számításai szerint a magyar háztartási szektor likvid megtakarítási többlete készpénzben és bankbetétekben 2020 végén elérte az éves hazai össztermék 3 százalékát.

A cég szerint mindez együtt azt jelenti, hogy a magyar GDP-érték 2021 negyedik negyedévében újból eléri a koronavírus-járvány előtti szintet.

A Morgan Stanley elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy erősen bizonytalan az MNB jövőbeni kamatpályájának íve, tekintettel egyebek mellett arra is, hogy a magyar jegybank 2011 óta nem bocsátkozott szigorítási ciklusba, és korábban is előfordult, hogy a piacnak nyújtott útmutatás ellenére sem szigorította érdemben a monetáris kondíciókat.

A ház kiemeli azonban azt is, hogy a háztartási hitelportfolióban most sokkal alacsonyabb a változó kamatú kinnlevőségek aránya, mint korábban, és ez bővíti az MNB mozgásterét.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics az alapkamat 30 bázispontos emelését valószínűsíti az MNB keddi kamatdöntő ülésére adott prognózisában, vagyis a cég 0,90 százalékra emelkedő alapkamatot vár.

A ház londoni elemzői szerint az inflációs nyomás erősödése és a magyar gazdaság gyors nyitása máris az MNB monetáris alapállásának szigorodását eredményezte.

A Capital Economics szakértői szerint a keddi kamatdöntő ülés előtt csak az bizonytalan, hogy mekkora lesz a kamatemelés, és az MNB milyen jelzéseket ad a piacnak a továbbiakban várható szigorítás mértékéről.

Tekintettel arra, hogy az egyhetes betéti ráta és a bankközi kamatok 0,75 százalékon járnak, az alapkamat 15 bázispontos keddi emelése lenne a minimum az MNB részéről, de még ez sem jelentené a monetáris kondíciók szigorítását, és kérdéseket vetne fel a piaci szereplők körében a magyar jegybank inflációkezelési szándékaival kapcsolatban – hangsúlyozzák a Capital Economics közgazdászai.

A ház közölte: mindezek alapján jósolja keddre a 30 bázispontos alapkamat-emelést, és szeptemberre, az akkor esedékes inflációs jelentéssel egy időben további 25 bázispontos kamatemeléssel is számol az MNB részéről.

Mindezek után nem tűnik véletlennek, hogy a jegybank hétfőn arra figyelmeztette az adósokat: akinek az anyagi helyzete megengedi, annak érdemes minél hamarabb ismét megkezdeni hitele törlesztését, ugyanis a moratórium alatti időszakban is kamat rakódik a vissza nem fizetett hitelre.