Az összes munkavállaló 16, míg a szellemi munkát végzők 20 százaléka dolgozott távmunkában 2021 májusában – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felméréséből, amelyet a Privátbankár.hu idézett. A közvélemény-kutató arról kérdezte a magyar munkavállalókat, hogy a koronavírus-járvány miatt távmunkában dolgozók várhatóan milyen formában folytathatják a közeljövőben a munkát.
A felmérés szerint jelenleg a szellemi munkát végzők 20 százaléka dolgozik távmunkában, de az arány az összes munkavállaló esetében is 16 százalék. „A közszférában dolgozó beosztottak 7 százaléka dolgozott távmunkában, ebből 1 százalék tér vissza az irodába, tehát az összes ilyen munkavállaló 6 százaléka továbbra is távmunkában marad. A felső- és középvezetők 8 százaléka dolgozik távmunkában, 7 százalékuk maradni fog ebben a foglalkoztatási formában” – írják.
A válaszokból az derült ki, hogy az összes munkavállaló mindössze 2 százaléka hagy fel a távmunkával. Az otthonról dolgozók közül is többen fognak vegyes rendszerben dolgozni, azaz, néhány napot az irodában töltenek, néhány nap pedig otthonról látják el a teendőiket. A munkavállalók negyede az egész munkahetet, azaz öt napot tervez távmunkában ledolgozni, 10 százalékuk 4 napot, 28 százalékuk pedig 3 napot. Vagyis a távmunkában maradók közel kétharmada, 63 százaléka a hét többségében otthon marad. Heti egy napot a továbbra is távmunkások 7 százaléka, két napot pedig 30 százaléka fog távolról dolgozni.
– A vállalati irodaterületek kihasználtsága szempontjából leginkább érdekes versenyszférában dolgozó beosztottak közel két ötöde (37 százaléka) dolgozott távmunkában, ebből 7 százalék hagy fel ezzel végleg, tehát ezen munkavállalók közel harmada részben vagy teljes egészében otthontól fog dolgozni. Ez nagyságrendileg 650 ezer otthonról dolgozót jelent – olvasható a cikkben.
Mint a Privátbankár cikke megjegyzi: „Ez felveti a kérdést, hogy (ha megvalósulnak a munkavállalók várakozásai) valóban érdemes-e a munkáltatóknak a jelenlegi teljes irodaterületet bérelni/fenntartani, mert a várakozások alapján a jelenleg bérelt/tulajdonolt irodaterület közel 15 százaléka kihasználatlan marad. Ahogy a bérleti szerződések lejárnak, úgy lesz egyre nagyobb nyomás a bérbeadókon, mivel az üresedési ráta növekedése mellett a rezsiköltségek szinte semmit nem csökkennek, így a bérbeadás profitrátája jelentősen esik majd. Ez pedig kihathat a projekthitelek finanszírozhatóságára éppúgy, mint az új irodaépületek kiadhatóságára.”
