Nem lenne jó ötlet, ha kettős euróárfolyamot vezetnének be az északi és a deli tagállamoknak – mondta a Magyar Hangnak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár Matolcsy György jegybankelnök felvetéséről. Szerinte az Európai Unión belüli gazdasági különbségeket valóban kezelni kell, de a Magyar Nemzeti Bank vezetője által felvázolt megoldás csak növelné az fejlettségi eltéréseket.
Kettős euróárfolyam bevezetését javasolta az északi tagállamoknak és a délieknek Matolcsy György a kormánypárti Magyar Nemzetben megjelent írásában. A jegybankelnök szerint ugyanis az Európai Unió a 2020-as években lemarad a pénzügyi, kereskedelmi és az új típusú hadviselés eszközeinek kifejlesztésében. – A két fő hadviselő fél – az Egyesült Államok és Kína – hatalmas innovációs áttöréseket érnek el a versengés összes területén, ebből azonban az EU lényegében kimarad – írta.
A jegybank elnöke a közös pénzt, az eurót az EU legerősebb pontjának egyben a leggyengébb területének is tartja, amelyet „a nyugat-európai nemzetek új háborújától és a keleti birodalomtól való félelem hozott létre”. Úgy vélte, a Szovjetunió felbomlásával megszűnt a külső fenyegetés, azaz szerinte a megszületés egybeesett létezési okának megszűnésével.
Matolcsy György szerint ma két eurócsoport él együtt egy eurózónában: az északiak és a déliek. – A gazdasági fejlettség, az életmód, életfelfogás terén sem egységes Európa. A válság során az északiak jelentősen növelték a déliekhez képest már korábban is jelentős előnyüket. Ez így lesz az egész évtizedben – írta Matolcsy György.
Véleménye szerint az Európai Unió hármas adósságot halmoz fel. A válság alatt minden tagállam államadóssága nőtt, az Európai Központi Bank pedig – helyesen – jelentősen növelte mérlegét, ezzel megmentette az eurózónát a gazdasági összeomlástól. Ez az államok második eladósodási szintje. Az eurózóna kormányai és a közös jegybank együtt nagyjából a GDP 40 százalékát fordították válságkezelésre, de ezzel sem előzhették meg a belső fejlettségi törésvonal erősödését – vélekedett az MNB elnöke.
Az eladósodás harmadik szintjét abban látja, hogy az EU döntött, a teljes közösség is elindul az eladósodás útján: a mostani 750 milliárd eurós kötvénykibocsátás csak az első lépés. Matolcsy György szerint ezzel az EU rálépett a japán útra, ami két elveszített évtizedet és a GDP 260 százalékát elérő államadósság felhalmozását hozta a távol-keleti szigetország számára. Úgy vélte, innen már nehéz a visszaút. Az MNB elnöke úgy látja, hogy az Európai Unió a közös fizetőeszköz miatt valójában euró-csapdában van. A közös pénzpolitika az északiaknak fejlődést hoz, a délieknek további lemaradást. Ezen nem segít a hármas eladósodás, mert a pénz nagyobb mennyisége nem oldja fel a pénz minőségi hátrányát: a közös monetáris politikát és az egységes árfolyamot.
Matolcsy György szerint külön euró kellene az északiaknak és a délieknek, de megjegyezte, hogy ez ma lehetetlennek tűnik, hozzátéve, hogy csak az évtized elején járunk. Az új digitális jegybanki pénz szerinte megteremti az elvi lehetőséget az európai monetáris mozgástér tágítására és egy kettős árfolyamrendszer bevezetésére.
– Abban igaza van Matolcsy Györgynek, hogy kezelni kell az Európai Unión belüli gazdasági eltéréseket, az általa felvázolt megoldás viszont biztosan rossz ötlet – fogalmazott a Magyar Hangnak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár.
Mint mondta, a valutaunió több mint két évtizede működik, de azok a gondok, amelyeket az MNB elnöke felvetett, nem a monetáris rendszerhez kötődnek, hanem a gazdasági modellekhez, a gazdasági stratégiákhoz, valamint az egyes országok értékrendjéhez. – Dolgozni kell azon, hogy a Kelet és a Nyugat közötti különbségek ne vezessenek szakadáshoz, de egy kettős valutarendszer csak elmélyíti a problémákat, leegyszerűsítve egy centrum-periféria viszonyrendszer alakulna ki – mondta.
Csaba László rámutatott: kettős valutarendszer általában a rosszul működő országokban jön létre, amikor a valutának van egy hivatalos árfolyama és egy olyan, amely a piacon érvényesül. Márpedig ha a hivatalos és tényleges árfolyam eltér egymástól, az már önmagában a gazdaság súlyos működési zavarának a jele – tette hozzá. Példaként a kelet német márka esetét hozta, amelyet 1:1 arányban váltottak a nyugat-német márkával, de a piacon már négy kelet-német márka ért egy nyugatit.
A közgazdász szerint Matolcsy György érvelése ott is sántít, amikor a digitális jegybanki pénz megjelenéséhez köti a kettős árfolyam bevezetésének lehetőségét. – A pénzforgalom túlnyomó része már most is elektronikus jel, a pénz digitalizációja ugyanis részben végbement az elmúlt évtizedekben – fogalmazott.
Csaba László szerint az euróval kapcsolatban gyakran megfogalmaznak olyan igényeket, amelyekről a bevezetése idején még szó sem volt. Eredetileg ugyanis annyi volt az elvárás a közös pénznemmel kapcsolatban, hogy legyen olyan stabil, mint a német márka volt. – Ha megnézik, ez bekövetkezett, az egyetlen probléma az volt vele, hogy túl stabil volt. Arról folyik ugyan vita, hogy más szerepet is kell-e vállalnia az Európai Központi Banknak – például vállaljon-e a környezetvédelem területén nagyobb szerepet –, de a kettős valuta ötlete fel sem merül – mondta Csaba László.
