Hetvenhét milliárd forinttól eshet el Magyarország, miután a kormány inkább veszni hagyná a Norvég Alap támogatását. Abban ugyanis van egy körülbelül négymilliárdos tétel, a Civil Alap, aminek felhasználásába a kabinet nem szólhatna bele.
Ine Eriksen Søreide külügyminiszter a Telexnek megerősítette, hogy nem sikerült megállapodni Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, miután az Orbán-kormány és a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) nem jutottak dűlőre a civileknek szánt péntek kezeléséről. „Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és a Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában” – fejtette ki Søreide.
A nagyjából 214,6 millió euró felhasználásáról már 2016 óta zajlottak a tárgyalások, tavaly december 21-én pedig deklarálták, hogy egyetlen programot sem lehet jóváhagyni egy független civil alapkezelő kinevezése előtt. Idén július 21-éig kellett volna kiválasztani az alapkezelőt, de a felek nem tudtak megállapodni, így a tervezett programok nem valósulnak meg.
Mind a tizenöt kedvezményezett országban megkövetelik a donorok, hogy a civilek támogatásának elosztása a hatóságoktól független legyen. Bár elvileg ezzel Magyarország is egyetértett, de a szakmailag legalkalmasabb pályázót már nem volt hajlandó elfogadni. Az alapkezelőt mindegyik országban nyílt pályázat során választják ki.
