Néhány napja közzétette az Airport Council Internacional (ACI) a 2024-es légiforgalom előzetes adatait, rangsorolva a világ legforgalmasabb légikikötőit. Úgy tűnik, a geopolitikai és gazdasági kihívások ellenére szárnyal az iparág: a tavalyhoz képes kilenc százalékos növekedés mértek, de ami még lényegesebb, hogy még a járvány előtti csúcsév, 2019 adatait is sikerült 3,8 százalékkal túlszárnyalni.
Hirdetés
Justin Erbacci, az ACI World főigazgatója elmondta: „a globális kihívások közepette a világ legforgalmasabb repülőtereinek rugalmassága kiemelkedő. Ezek a csomópontok a kereskedelem, a gazdaság és a közlekedés létfontosságú artériái.”
Tavaly az előzetes adatok szerint a globális utasforgalom megközelítette a 9,5 milliárd főt, és ennek csaknem tíz százalékát a világ tíz legforgalmasabb repülőtere hozta, 855 milliós utast szolgálva ki. A Hartsfield-Jackson Atlanta Nemzetközi Repülőtér megőrizte vezető pozícióját (108 millió utas) még úgy is, hogy ez a légikikötő még éppen nem érte el a járvány előtti forgalmat (-2,2%). A dobogó is változatlan: a második helyen a Dubaj Nemzetközi Repülőtér áll (92 millió utas), őt a Dallas Fort Worth Nemzetközi Repülőtér követi közel 88 millió utassal és a járvány előtti csúcshoz képest képest 17 százalékos forgalom-növekedéssel! A legnagyobb forgalmú európai repülőtér a London Heathrow lett: 5. hely, 84 millió utas.
A legnagyobb ugrást a top 10 rangsorban a Shanghai-Pudong Nemzetközi Repülőtér tette meg, amely a 2023-as 21. helyről a 2024-es 10. helyre ugrott, majdnem 77 millió utast kiszolgálva. Az ugráshoz hozzájárult a kínai vízumpolitika enyhítése, a nemzetközi járatok újraindítása és bővítése, valamint az ázsiai-csendes-óceáni térség, különösen Kína fellendülése. Az ACI jelentése szerint az Isztambul repülőtér (7. hely, 80 millió utas) és a New Delhi nemzetközi repülőtér (9. hely, 78 millió utas) megingathatatlan ereje biztosítja számukra az erős pozíciót, ami jelentős előrelépést (28, illetve 17 helyet) jelent 2019-hez képest. Mindkét repülőtér virágzik a légitársaságok bővülése, az infrastruktúra fejlesztése és a globális összeköttetés javulása miatt. A top tízben egyébként négy reptér van az Egyesül Államokból és négy ázsiából (plusz Isztambul).
Ha csak a nemzetközi forgalmat nézzük (az amerikai légigikőtök főként az országon belüli utazásokban erősek), egészen más listát látunk: itt Dubaj vezet, London a második, a dél-koreai fővárost kiszolgáló Incheon pedig a harmadik. Itt már jobban áll Európa: a brit főváros mellett Amszterdam, Párizs és Frankfurt is felkerült a tízes listára, és kérdés, hogy Isztambult Európához vagy Ázsiához soroljuk. Amerikai repülőtér a nemzetközi utazásokat tekintve nincs az első tízben.
A jó számok azért is számítanak meglepetésnek, mert – írja az ACI elemzése – tavaly a globális utasforgalom növekedése jelentős bizonytalanságokkal szembesült, amelyek a változó gazdasági és geopolitikai helyzetből fakadtak. Akadályok voltak az ellátási láncokban, a repülőgépgyártók késtek a termelésben és bizonyos hajtóművek esetében visszahívások is nehezítették a forgalmat, és akkor még nem is beszéltünk az európai légiirányítás nyáron tapasztalt nehézségeiről. A geopolitikai feszültségek (főként az orosz-ukrán és az izraeli háború) veszélyeztették a növekedési lehetőségeket, mivel megváltoztathatták a repülési útvonalakat, növelve ezzel az üzemeltetési költségeket és befolyásolva az utazási kedvet.
A szervezet előrejelzése szerint a globális forgalom 2025-ben várhatóan eléri a 9,9 milliárd főt, tehát közel kerülünk a tízmilliárdos álomhatárhoz – ez 4,8 százalékos éves növekedési ütemnek felel meg. A fejlett piacokon a kereslet stabilizálódása, a repülőgépgyártás ellátási láncában jelentkező szűk keresztmetszetek és a repülőtéri kapacitáshiány mérsékelheti a növekedést, míg a feltörekvő piacokon a magasabb infrastrukturális beruházások és a középosztály utazási igényének növekedése valószínűleg továbbra is a bővülést fogja ösztönözni.
