„A brexit kész öncsonkítás”

„A brexit kész öncsonkítás”

John Major egykori konzervatív brit kormányfő a Chatham House 2011 novemberi „Amerika, Nagy-Britannia és Európa: egy fejlődő kapcsolat” című konferenciabeszélgetésen (Fotó: Chatham House/Flickr)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Komoly kritikákat fogalmazott meg a brexittel, és az azt követő brit kilátásokkal kapcsolatban John Major. A volt konzervatív brit kormányfő a Financial Times gazdasági lap társszervezésében rendezett Európai Pénzügyi Fórum elnevezésű dublini konferencián adott hangot kételyeinek. Major szerint az Egyesült Királyságnak sokkal nehezebb dolga lesz azzal, hogy az eddigi uniós kereskedelmi övezetből a kétoldalú kereskedelmi megállapodások erdejébe keveredik, hiszen az oszd meg és uralkodj elve alapján politizáló Amerika vagy Kína már csak az erőkülönbségből adódóan is a szigetország fejére nőhet.

Az 1990-ben Margaret Thatchert váltó, majd a jelenleg is kormányzó torykat az 1992-es parlamenti választásokon győzelemre vezető Major korábban is komoly kritikusa volt a brexitnek, viszont az elmúlt időszakban nem beszélt a témáról, több hónap után most szólalt meg először. Mint mondta, teljesen felesleges időhatárokat adni a kereskedelmi szerződésekre, hiszen ha – az egyébként brit nemzetközösségi tag – Kanadával az EU-nak hét évig tartott megkötnie egy ilyen egyezményt, akkor nehezen képzelhető el, hogy 11 hónap alatt összejöhet egy annál lényegesen összetettebb és ambíciózusabb brit–EU megállapodás.

Major mindemellett úgy véli, túl sok energiát ölnek bele ezekbe a tárgyalásokba, miközben a brit gazdaság már 80 százalékban szolgáltatás-központú. A volt kormányfő közben abban sem biztos, hogy London megkapja a teljes mértékű, mindenre kiterjedő egyenértékűséget, kölcsönösséget az EU-tól, amit egy nemrég kiszivárgott brit kormányzati tervezet szerint is kérnének Brüsszeltől. „Elég valószínűtlen, hogy az EU azt mondaná (a brit kormánynak), hogy ha teljes egyenértékűséget kértek, akkor mi majd igazodunk hozzá” – véli a volt brit miniszterelnök.

Elkerülhetetlennek tűnik Nagy-Britannia gyarmattá válása? | Magyar Hang

Már a brexit előtt is sok szakértő úgy gondolta, a britek bonyolult pozícióba lavírozzák magukat. Bár a gazdaság még eldöcög valahogy, úgy tűnik, a szigetország nehézségei még csak most kezdődnek.

Major szerint sok brexit-szimpatizáns bele sem gondolt abba, hogy negyven év kölcsönös, immár vám- és határmentes politikáját milyen romboló hatású lehet feladni. A volt kormányfő szerint ugyan azokat, akik a brexitre szavaztak, számos olyan kétely gyötörte – mint a nemzeti függetlenség kérdése, vagy az a hamis képzet, hogy a társadalombiztosítási kifizetés késedelme Brüsszel hibája–, ám naivitás azt hinni, hogy az uniós és a közös vámmentes övezetből történő kilépés mindössze azt jelenti, hogy mondjuk rátesznek 4 százalék vámot a külföldről behozott gépjárművekre. A folyamat sajnos sokkal bomlasztóbb lehet.

Az ír fővárosban rendezett panelbeszélgetésen Major kételyeit fejezte ki az északír határkérdéssel kapcsolatban. Szerinte az, hogy Észak-Írország de facto egy közös vámövezetbe kerül Írországgal, és így más megítélés alá kerül Nagy-Britannia többi részével szemben, beláthatatlan következményekkel lehet a brit unió egységére. Majornak különösen fontos a téma, hiszen még az ő miniszterelnöksége alatt, 1997-re tárgyalták le a felek az egy évvel később megkötött nagypénteki egyezményt, amelynek része volt, hogy az akkor amúgy EU-tag Írország és Észak-Írország között – még jóval bármiféle schengeni megállapodás előtt – 1999 végétől gyakorlatilag megszűnt a határellenőrzés. (A britek egyébként utána se léptek be a schengeni övezetbe.)

A határkérdés Major szerint azért is fontos, hiszen ha visszaállítanák a vám- és határellenőrzést – ahogy az egyébként Boris Johnson elődje, Theresa May kormányfő korábbi brexit-megállapodási tervében szerepelt – az több évtizedes nyugalmat megtörve új, potenciális erőszakhullámot válthat ki. A helyzetet tovább kuszálja, hogy Észak-Írországban egyébként sokan hazafias érzülettől vezérelve ír útlevelet is kiállítattak maguk számára, ezek a személyek a brexit után is megtarthatják az uniós állampolgárságukat.

Itt a brexit - de mi változik és mi nem? | Magyar Hang

Szinte hihetetlen, de elérkeztünk ehhez is, 2020. február elseje van és az Egyesült Királyság mostantól nem tagja az EU-nak.

– A (brexit) kész öncsonkítás lesz azok számára, akik azt hiszik, hogy az Európán kívüli országokkal kötendő kereskedelmi egyezményekkel orvosolni lehet a bajokat. Én elég kétkedő vagyok ez ügyben – mondta a Financial Times által idézett John Major.