„Habár januárban volt némi növekedés az ipari teljesítményben, már akkor jeleztük, hogy az év eleji leállásból való újraindulás ennél dinamikusabb szokott lenni. Ez a gyenge momentum pedig meg is érződött a februári ipari adatokban” – közölte lapunkkal Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Rekordmélyen az adatok
A szakember azután nyilatkozott a Magyar Hangnak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte, februárban az ipari termelés volumene 8,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a januárinál. Azt is írták, az alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában jelentős visszaesés következett be. Az ipari termelés az év első két hónapjában 6,4 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában.
„Havi szinten 1,3 százalékkal csökkent a termelés volumene, ez teljesen lenullázta a januári javulást, vagyis az összkép továbbra is meglehetősen borús. Különös tekintettel akkor, ha figyelembe vesszük, hogy még a piacon a legborúsabb előrejelzést adó ING Bank számainál is rosszabb lett az ipar februári teljesítménye. A 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene immáron 7,1 százalékos elmaradást mutat. Legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as covid-lezárások miatt volt” – tette hozzá Virovácz Péter.
Hozzátette, a részletes adatokra még várni kell, de a KSH előzetes adatközlése tökéletesen rávilágít arra, hogy a magyar ipar manapság csak akkor képes valamiféle pozitív teljesítményt nyújtani, ha a kisebb súlyú ágazatokban van valamilyen egyszeri pozitív megugrás. Ugyanis a legfontosabb ágazatok, mint a járműgyártás vagy a villamos berendezés gyártása továbbra is mélyrepülésben van. Viszont idén februárban nem csak itt, de a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene havi összevetésben. Szerinte, mivel a hazánkban működő gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, a gyenge ipari teljesítmények sorozata egyre közelebb visz minket a törésponthoz. Ahhoz a ponthoz, amikor a vállalatok tömegével döntenek majd úgy, hogy egész egyszerűen már nem éri meg, túl költséges a munkaerő tartalékolása. Két évnyi lejtmenetet követően egyelőre nem úgy néz ki, hogy 2025 lenne az az év, amikor a magyar ipar kimászik a gödörből. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy még a gödör alját sem sikerült elérni. Ráadásul a Donald Trump okozta világkereskedelmi rendszerváltozás további hatalmas bizonytalanságokat generál. Nem meglepő, hogy az ipari bizalmi indexen belül a foglalkoztatottsági kilátásokra vonatkozó komponens immáron három hónapja negatív tartományban van, vagyis egyre többen fontolgathatják az elbocsátásokat.
Mit okoz nálunk a vámháború?
„A vámháború előtt sem pörögtek fel az ipari teljesítmények a készletek feltöltése és a vámok elkerülése érdekében. Ez jól mutatja, hogy mennyire gyenge a globális kereslet az iparcikkek iránt. A készletezési ciklus fordulata még várat magára és a vámok ezt tovább késleltethetik. Mindent egybevéve, az exportra termelő szektorok kilátásai inkább romlottak az elmúlt időszakban, és amennyiben tényleg felpörög a vámháború, az negatívan érintheti végül a világkereskedelmet” – jegyezte meg a szakértő.
Mint mondta, itthon persze egyedi hatásként jelentkezik majd az új kapacitások belépése, ám nagyon úgy tűnik, hogy a külső környezet miatt ezek beindulása idénről 2026-ra tolódik. A belpiacra termelő ipari szektorok abban azért bízhatnak, hogy fennmarad a fogyasztás növekedése, ami hozhat némi trendszerű bővülést, bár a belföldi rendelésállomány alakulása sem tűnik biztatónak. De még ha lesz is némi fellendülés itt, az exportszektor túlsúlya miatt ez csak csepp lesz az „ipari” tengerben és összességében az ipar 2025 egészében is érdemben visszahúzhatja a magyar gazdaság teljesítményét.
Kérdésünkre válaszolva ugyanakkor elmondta, a kereskedelmi feszültségek – bár rövid távon fájdalmasak – hosszabb távon akár pozitív hatásokat is hozhatnak az európai gazdaság számára. Virovácz szerint a vámintézkedések kényszerítő ereje végre mozgásba hozhatja az eddig stagnáló európai gazdaságot: felgyorsíthatja az infrastruktúra-fejlesztéseket, növelheti a védelmi kiadásokat, és versenyképesebbé teheti az ipart.
Magyarország számára az alacsony gyártási költségek miatt akár előnyös is lehet a termelés EU-n belüli átrendeződése, különösen, ha egyes iparágak a vámköltségek elkerülésére a kontinens olcsóbb régióiba települnek át. Szerinte ugyanakkor ez hosszú távon nem fenntartható stratégia: az olcsó munkaerőre épített modell korlátokat szab a valódi gazdasági felzárkózásnak. Mindeközben Ázsia – különösen Kína és Dél-Korea – is kihasználhatja az EU és USA közötti kereskedelmi súrlódásokat, új befektetéseket hozva a kontinensre, akár Magyarországra is, ha az amerikai tőke mégsem mozdul kellően gyorsan.
Kitért arra is, hogy a vámok ellensúlyozására létrejöhetnek kétoldalú gazdasági megállapodások, amelyek új beruházások előtt nyithatnak kaput. Kelet-Közép-Európában máris elindultak ilyen kezdeményezések, például a ritkaföldfém-kitermelésre alapozva. Ezek ugyan nem vámcsökkentést jelentenek, hanem tőkebeáramlást és technológiai együttműködést, amelyből hosszú távon profitálhat a térség. Az EU válaszlépései, illetve a vállalati döntések pedig még sok meglepetést hozhatnak, akár az amerikai cégek európai beruházásai révén is.
Egyelőre borúsak a nemzetközi kilátások
Egyelőre világszerte komoly pénz- és tőkepiaci mozgásokat váltottak ki a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett vámlépések, a részvénypiacok csütörtöki zuhanásával párhuzamosan a dollár viszont nem erősödött, hanem nagyot gyengült, főleg az euróval szemben. Ebben a környezetben a forint az euróhoz képest esni kezdett, míg a dollárral szemben szárnyalt, aztán pénteken már egységesen esik mindkét nagy devizával szemben,
Kora délután 405,9-nél állt az euroárfolyam, de a magyar deviza ezzel nem lógott ki a régiós sorból: a lengyel zlotyt is nagyjából hasonló mértékben ütik a piacon. A dollárhoz képest sem tudja tartani magát a forint, az árfolyam 4,5 feletti veszteségben is állt ma, 369,4-nél.
Ugyanakkor Kína fölvette a kesztyűt: a kormány válaszul 34 százalékos vámot vezet be az Egyesült Államokból érkező importárukra, Nagy-Britannia sem tétlenkedett: a brit kormány listát állított össze azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre megtorló jellegű vámokat vethet ki, válaszul a brit exporttermékeket sújtó amerikai vámintézkedésekre. A terjedelmes, 417 oldalas lista összeállításának előzményeként Jonathan Reynolds üzleti és kereskedelmi miniszter a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján kijelentette, fenntartják a jogot a válaszlépésekre, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodást kötniük az USA-val, amellyel kiiktatható az amerikai piacra exportált brit termékeket sújtó vám.
Bírálta Trumo intézkedéseit az IMF is, amelynek vezetője, Kristalina Georgieva azt mondta. a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett átfogó vámok miatt a világgazdaságra egy olyan időszakban, amikor a növekedés eleve lassú, jelentős kockázatok várnak.
