Tovább gazdagodtak a magyarok 2024-ben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból, amelyeket a Bank360 dolgozott fel. A háztartások pénzügyi vagyona 110 563,6 milliárd forint volt tavaly év végén, ez több mint 13 százalékos gyarapodás 2023 végéhez képest. Ez alapján a statisztikai átlag szerint egy „átlagos” háztartásnak 27 millió forintja van valamilyen pénzügyi megtakarításban, befektetésben. A magyar családok egy év alatt 6800 milliárd forintot tettek félre, emellett több mint 6 ezer milliárd forintnyi hozam is gyarapította a számláikat.
A Telex által ismertetett cikk szerint az átlagot nyilvánvalóan alaposan felhúzzák a hatalmas vagyonú gazdag családok, a lakosság döntő részének nincs ennyi pénz a bankszámláján vagy értékpapírszámláján. A felső néhány százalék tartja a kezében a pénzügyi vagyon nagyobbik részét, ezt az állampapírokról nemrég közölt statisztikák is alátámasztják – hívja fel a figyelmet a statisztikai átlagok mögötti valóságra Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
Lakossági állampapírja például több mint 820 ezer kisbefektetőnek van. Csaknem felük viszont 5 millió forintnál is kevesebb pénzt tart állampapírban, 844 milliárd forintnyit. Eközben 50 millió forintnál több lakossági állampapírral kevesebb mint 35 ezer ügyfél, a kisbefektetők csupán 4,2 százaléka rendelkezik.
Náluk van viszont az állomány csaknem 40 százaléka, 4142 milliárd forintnyi. Ez azt jelenti, hogy a leggazdagabb 35 ezer családnak ötször annyi pénze van állampapírban, mint a legkisebb megtakarítással rendelkező 400 ezernek.
A többi, kockázatosabb befektetésnél pedig még nagyobb lehet az eltérés a vagyonos családok javára. Befektetési alapokban, részvényekben, céges részesedésekben, külföldi betétekben jellemzően csak a bőven átlag fölötti megtakarítást felmutatók tartják a pénzüket.
A háztartások egy része, a kevésbé tehetősek ugyanakkor nem a megtakarításokat halmozzák, hanem az adósságokat. A kötelezettség-állomány az év végén megközelítette a 16 600 milliárd forintot, vagyis a nettó pénzügyi vagyon 93 975 milliárd forint volt. A tartozásokból csaknem 13,8 ezer milliárd forintot tettek ki a hitelek, ami 9 százalékos növekedés 2023-hoz képest, és ugyancsak rekordösszegűnek számít. A hitelállomány növekedése nem meglepő, hiszen tavaly az új személyi kölcsönök és lakáshitelek összege is csúcsra ért.
A bankoktól és pénzügyi vállalkozásoktól felvett jelzálogkölcsönök teljes összege az év végén 5784,4 milliárd forintot tett ki, a fogyasztási hiteleké pedig 6466,7 milliárdot. Emellett volt még a lakosságnak külföldről és az államtól felvett kölcsöne, valamint a nem pénzügyi vállalatoktól – például a munkáltatóktól – is kaptak 1150 milliárd forintnyi hitelt a magyar háztartások.
