A legsérülékenyebb csoportokat érintő, célzott meghosszabbításra lenne szükség a kamatstop esetében – jelentette be az MNB alelnöke a jegybank javaslatát a Világgazdaság csütörtöki konferenciáján. A kamatstop jelenleg 330 ezer szerződés adósát érinti, amit rendszerszinten kezelhető kockázatnak tart a szakember, mivel átlagosan alacsony a hátralévő futamidő és fennálló tőketartozás.
Mint a Portfólió rámutat, eddig úgy tűnt, az a kormány terve, hogy július 1-e után egy az egyben meghosszabbítja a kamatstopot. Árnyaltabb megközelítést alkalmaz azonban a jegybank, amikor azt javasolja, hogy csak a legsérülékenyebb csoportok számára hosszabbítsák meg az intézkedést. Számítások szerint a kamatstop hirtelen kivezetése 20 százalék feletti törlesztőrészlet-emelkedést jelentene egy átlagosnak számító, 7 év körüli hátralévő futamidővel rendelkező lakáshitel esetében, és 35 százalék körülit egy 15 éves hátralévő futamidejű hitelnél.
Sérülékenyebbeknek tehát azok a változó kamatozású jelzáloghitelek számítanak, amelyek hátralévő futamideje 7 évnél hosszabb, kevésbé sérülékenynek pedig azok, amelyeké ennél rövidebb.
A hátralévő futamidő mellett más szempontok alapján is – túl nagy a felvett összeg vagy csökkent az adós jövedelme – sérülékenynek tekinthető egy lakáshitel a törlesztőrészlet emelkedésével szemben. Egy célzott meghosszabbítás minden ilyen tényezőt valószínűleg nem tud figyelembe venni – véli a portál –, ezért szerintük logikus, hogy a hosszabb hátralévő futamidejű és változó kamatozású jelzáloghitelek maradhatnak tovább a kamatstop hatálya alatt. Egy korábbi jegybankjavaslatból arra következtet a Portfólió, hogy a hátralévő futamidő szempontjából 10 évnél lehet meghúzni a határt, ide a fennálló változó kamatozású jelzáloghitelek mintegy egyharmada, nagyjából 100 ezer szerződés tartozhat jelenleg.
A konferencián egyébként elhangzott , hogy a jegybank folytatni fogja a monetáris szigorítási ciklust, de az agresszív kamatemelések időszaka véget ért, ezután fokozatos megközelítésre lehet majd számítani.
Virág Barnabás szerint az éves átlagos infláció 9 és 10 százalék között lehet idén Magyarországon, ez az európai országok középmezőnyében van. Elmondása szerint a következő hónapokban az infláció tovább nőhet. de fennáll a veszélye a stagflációnak is.
Virág emellett kitért a költségvetés helyzetére is: „mi az MNB-ben azt gondoljuk, hogy az egyensúlyok helyreállítását a költségvetéssel kell elkezdeni”.
Virág Barnabás szerint három kockázati faktor határozza meg a magyar gazdaság megítélését. Az egyik a háború és annak nyomán kialakított szankciós politika. A másik az egyensúly helyreállítása, a harmadik pedig Magyarország és az EU közötti nézeteltérések rendezése.
Kitért a lakossági betétekre is: elmondta, még mindig az látszik, hogy a háztartási betétek kamata 2,5 százalékkal maradnak el attól ami indokolt lenne, és elmondása szerint ez nem egy ideális helyzet.
