Karácsonyi ajándéknak tűnhet, de a kamatstop csak időlegesen véd meg a törlesztők emelkedésétől

Karácsonyi ajándéknak tűnhet, de a kamatstop csak időlegesen véd meg a törlesztők emelkedésétől

(Fotó: Wikipédia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A miniszterelnök által bejelentett kamatstop fél évre biztosan megmenti azokat az adósokat, akiknek változó kamatozású jelzáloghitelük van, vagy éppen most fordul hosszabb távra fixált hitelük – nyilatkozta a Magyar Hangnak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, nem szabad hiú ábrándokban ringatni magukat az érintetteknek, ha mostanáig nem tették meg, az elkövetkező hónapokban mindenképpen érdemes fix kamatozású hitelre cserélni kölcsönüket, mert nem tudni, meddig folytatódik a kamatemelés.

Fix kamatozásra kell váltani

Kérdésünkre elmondta, miután információi szerint a bankok veszteségeit nem kompenzálja a kormány, még akkor is érdemes váltani, ha a bankok által kötelezően kiküldött fix kamatozású ajánlatba a bank jó eséllyel beleszámolja a most elszenvedett veszteséget is. Érdemes azt is megnézni, pontosan mire is számíthatunk, illetve hogy kiket érint a mostani intézkedés.

A Portfolió idézi a jegybank adatait, amelyek szerint a teljes fennálló jelzáloghitel-állomány 40 százalékának, mintegy 466 ezer szerződésnek változhat meg a kamata 2021 közepe és 2022 közepe között. Ezek között elenyésző számban vannak öt- vagy tízéves kamatperiódussal felvett hitelek, döntőrészt azonban változó kamatozású hitelekről van szó.

Szintén a jegybank adataiból látható, hogy a változó kamatozású jelzáloghitelek 53 százalékának emelkedik nagyobb mértékben a törlesztőrészlete, mint tíz százalék, ami havi 4200 forintot jelent, ha mértékadó kamat, a Bubor három százalékpontot emelkedik. Itt tartunk most, a kamatemelés azonban még hosszú ideig tarthat, akár meg is duplázódhat a jelenlegi szintje, ami magával húzza a törlesztőrészletek emelkedését is.

A Portfolió úgy tudja, a kormányzati számítások szerint egy háztartásnál átlagosan havi 11 ezer forint törlesztőrészlet-megtakarítást jelenthet az intézkedés. Mintegy 470 ezer szerződést figyelembe véve fél év alatt 30 milliárd forintról szól a kormányzati becslés, ennyi maradhat a családok zsebében, és ekkora lehet a bankok vesztesége.

Az is bizonyosnak látszik, hogy jövő júliustól ismét bajban lesznek a hitelből építkezők, legfeljebb a baj nagysága kérdéses. Újabb segítségre pedig nem nagyon számíthatnak, hiszen már addigra vége lesz a választásoknak, vagyis az éppen regnáló kormány kevesebb késztetést érez majd a segítségre, mint a voksolás előtt.

A kamatstoppal fedi el a hibákat a kormány

Miután közgazdasági magyarázata nincs annak, hogy belenyúlt a piaci folyamatokba, a szerdán bejelentett intézkedés egyértelműen abba a sorba illik, amellyel a kormány a választásokra készülődve népszerűségét igyekszik növelni. Ebbe a sorba illeszkedik például, hogy a gyermeket nevelők idei személyi jövedelemadóját visszafizetik 2022-ben, hogy két hét helyett a teljes 13. havi nyugdíjt kifizetik februárban, illetve hogy, a 25 év alattiak szja-mentességet kapnak.

Nem volt azonban véletlen, hogy idáig jutottunk, abban része volt a kormány elhibázott, kizárólag a növekedést fetisizáló gazdaságpolitikájának. Bőven lett volna lehetősége és ideje arra, hogy felkészüljön a közgazdászok által jó néhány évvel ezelőtt jelzett válságra, azonban nem tette.

A koronavírus-válság véget vetett annak a kifejezetten kedvező nemzetközi gazdasági környezetnek, amely a 2010-es éveket jellemezte, és amely támogatta a 2010 után a magyar gazdaság növekedését.

A szinte teljesen leálló világgazdaság, majd annak újraindulása komoly gondokat okozott. A megszakadó ellátási láncok lassú újraépülése, illetve az, hogy Ázsia elszívta az újrainduló Európa elől a földgázt, nagymértékben hozzájárult az infláció elszabadulásához az egész kontinensen.

Évek óta hibás a gazdaságpolitika

Hazánk esetében ezt megfejelte, hogy a magyar kormány tovább folytatta azt a 2018 utáni hibás gazdaságpolitikát, amelynek legfontosabb célja a növekedés erőltetése volt. Ahelyett, hogy a bőség éveiben nullás, esetleg pluszos költségvetést tervezett volna, mint a németek – hogy a válság idején legyen hova nyúlni –, az uniós támogatásokkal számolva öntötte a gazdaságba a pénzt.

2020-ban ez még logikusnak is tűnt, hiszen a járvány miatt Európa-szerte elfutott a költségvetési hiány, mert hatalmas összegeket költöttek a gazdaság és a munkavállalók megmentésére. Nálunk ez is másként volt, a gazdaságvédelmi alapból a kormányközeli cégek hatalmas összeghez jutottak, miközben a munkavállalóknak és kisebb vállalkozásoknak juttatott támogatás kifejezetten szegényes volt az unió többi országával összehasonlítva.

A gazdasági szempontból megmagyarázhatatlan költekezés idén is folytatódott, továbbra is rendkívül magas a költségvetés hiánya. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az unió inflációs listájának dobogóján vagyunk.

Miután a jegybank az elmúlt három évben kifejezetten ösztönözte a hitelfelvételt, soha nem látott mértékben növekedett az eladósodottság úgy a családok, mint a vállalkozások körében. Egy év alatt 14,5 százalékkal nőtt a lakosság hitelállománya, de a vállalkozások eladósodottsága is tizedével emelkedett ugyanezen idő alatt. És jelentősen bővült az önkormányzati hitelek tömege is.

Tovább rontott a helyzeten, hogy a Magyar Nemzeti Bank ugyan véget vetett a kedvezményes kamatokkal elérhető hitelprogramoknak, de későn. Ugyancsak elkésett a kamatemeléssel és annak mértéke is kevés volt ahhoz, hogy megállítsa, vagy akár csak lelassítsa az inflációt. Az infláció elleni leghatásosabb eszköz, a kamatemelés – amely megdrágítja hitelt és így mérsékli a gazdaságba kerülő pénz mennyiségét – a másik oldalon kedvezőtlen, hiszen emeli a korábban felvett hitelek kamatait.

A kormány szembe megy a jegybanki intézkedésekkel

De hiába tette meg mindezt a jegybank, ha a kormány költekezése továbbra is tartott egész évben. Sőt – miután tarthat a jövő évi választások kimenetelétől – a kormány ezermilliárdos kiadásba verte magát 2022-re is, hogy megnyerje a választók bizalmát, ami szembe megy a jegybanki intézkedésekkel és növeli az inflációs nyomást. A kamatstop szintén ebbe az irányba hat, hiszen a „megmentett” hitelesek nem érzik a növekvő költségeket az év első felében, ezért nem biztos, hogy visszafogják kiadásaikat, ami szintén az inflációt erősítheti.

A fenti hibás gazdaságpolitika, valamint a jegybank jelzett hibái vezettek oda, hogy rövid távon szinte lehetetlen bármit tenni az infláció gyengítése érdekében, a mostani lépések legfeljebb a jövő év második felében hozzák meg eredményüket. Annak viszont nagyon kicsi az esélye, hogy visszatér a korábbi kifejezetten alacsony kamatkörnyezet. Vagyis az adósoknak hosszabb távon is magasabb kamatokkal kell számolni, azzal, hogy a korábbi alacsony törlesztőrészleteknek búcsút inthetnek.