A KSH adatai szerint megtépte a magyar gazdaságot a járvány

A KSH adatai szerint megtépte a magyar gazdaságot a járvány

Zuhan a gazdaság a Covid-19 válság hatására (Forrás: Piaxabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A koronavírus járvány tavaly megtörte a magyar gazdaság lendületét, a 2013 óta – rendszerint az uniós átlagot meghaladó ütemben – bővülő GDP volumene 2020-ban 5,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), miután megjelent a „Magyarország számokban, 2020” című kiadványa, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.

A jelentést szemléző MTI szerint a dokumentum összeállítói arra hívták fel a figyelmet, hogy, 2020-ban a legtöbb nemzetgazdasági ágazat teljesítménye visszaesett: az ipar bruttó hozzáadott értéke 4,9 százalékkal csökkent, miután a járvány első, tavaszi hullámakor több gyárban átmenetileg teljesen leállt a termelés. A csökkenést elsősorban a feldolgozóipari termelés legnagyobb hányadát, 28 százalékát realizáló járműgyártás 11 százalékos visszaesése határozta meg, ami az iparág beszállítói hátterének, főként a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, valamint a fémfeldolgozás, kohászat produktumát is visszafogta. A tavaszi mélypontot követően a leggyorsabban a villamos berendezés gyártása talált magára, köszönhetően az akkumulátorgyártásnak, ami éves szinten dinamikusan, 13 százalékkal nőtt. Ezen kívül csak a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, valamint az elektronikai ipar bővült.

A jelentésből az is kiderül, hogy a szolgáltatások teljesítménye 4,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a korlátozások leginkább a szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást, a szállítást, és a szórakoztatással, szabadidővel kapcsolatos tevékenységeket érintették.

Tavaly a vendégek (5,2 millió) és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (13 millió) 60, illetve 58 százalékkal maradt el a 2019. évitől, ezzel összefüggésben a bruttó szállásdíjbevételek összege (128 milliárd forint) 62 százalékkal csökkent. Az átlagoshoz képest jelentősebben visszaesett a külföldi vendégek száma, valamint a nagyobb kapacitású szállástípusok forgalma.

A megelőző három évben rendre kétszámjegyű növekedést elérő építőipar kibocsátása tavaly 9,1 százalékkal csökkent. A lakásépítések száma ötödik éve folyamatosan emelkedik, 2020-ban 34 százalékkal meghaladta az előző évit. Összesen 28 ezer új lakást vettek használatba, aminél több használatbavétel utoljára 2009-ben volt.

2020-ban az emberek vásárlási és költési szokásai is jelentősen átalakultak, elsősorban a járvány miatti pánikszerű felvásárlás, illetve a boltokra vonatkozó nyitva tartási korlátozások miatt. Az élelmiszer jellegű vegyes üzlettípusok, valamint a gyógyszertárak forgalma emelkedett, más üzleteké visszaesett, ahogy a benzinkutaké is. A csomagküldő és internetes kiskereskedelem 42 százalékkal magasabb bevételt ért el, dinamikus bővülése folytatódott 2020-ban is.

Az atipikus munkavégzés (például távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás) lehetősége a 21. században egyre szélesebb körben terjedt el, amit felerősített a koronavírus okozta járvány. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 2017 óta emelkedik. 2020-ban a negyedmillió részmunkaidős közel kétharmada nő volt. 2020-ban a 15-64 éves foglalkoztatottak 8,6 százaléka, 376 ezer fő dolgozott távmunkában.

A gazdák 2020-ban kedvező termésátlagokkal számolhattak. Kukoricából rekordközeli, 8,6 tonna volt a hektáronkénti termésátlag, de a búzáé (5,4 tonna/hektár) is meghaladta az előző évi eredményeket. Gabonából közel 2,3 millió hektárról 15,3 millió tonna termést takarítottak be, miközben a gabonafélék betakarított területe 2014 óta – egy év kivételével  – csökken.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Kötöttfogás Extra

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

AZ ÉLET MEG MINDEN PODCAST – Zubreczki Dávid

Árnyék podcast – Mikor lépünk ki az EU-ból?