Sajtóközleményben reagált a Központi Statisztikai Hivatal a Válasz Online cikkére, amelyben két hazai kutató a KSH szegénységről szóló statisztikáinak furcsa ellentmondásaira hívta fel a figyelmet. Mint közleményükben leírták: a rosszindulatú interpretációt, a hangulatkeltést, az intézmény hírnevének rontását jogilag vizsgálhatja a hivatal. Arról is írtak, hogy öt évre visszamenő revíziót hajtanak végre.
A portál kedden megjelent cikkében két kutató, Tátrai Annamária és Gábos András arról írt, hogy több szabálytalanságot is felfedezni véltek a KSH szegénységről szóló statisztikáiban. Az egyik anomália szerintük az, hogy 2017-től kezdődően számottevően megnőtt a negatív jövedelemmel rendelkezők aránya, amire nem találtak társadalmi vagy adózási magyarázatot. A másik furcsaságot pedig abban látták, hogy 2018 és 2022 között kiugróan sok személy jövedelme helyezkedett el a szegénységi küszöb körül, jellemzően kicsivel fölötte.
A Központi Statisztikai Hivatal az állításokra reagálva hangsúlyozta: működésében szakmailag független, hiteles és az adatainak feldolgozásában a nemzetközi standardoknak megfelelően jár el. Magyarázatuk szerint 2018-ban fejlesztették a módszertant az adatminőség fejlesztése érdekében, a jövedelmi adatok ellenőrzéséhez és a hiányzó adatok pótlásához pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Államkincstár adminisztratív kereseti adatait használták fel, a jövedelem eloszlásában lévő kiugrások és a sűrűsödési pontok ezekben az adatokban is megfigyelhetők.
Az EU-SILC-adatfelvétel jövedelemeloszlásában megfigyelhető kiugrás összefüggésben van a keresetek minimálbérkörnyéki torlódásával – állítják. A nettó minimálbér és a szegénységi küszöb ezekben az években legfeljebb csak kismértékben tért el egymástól, ebből következően részben magyarázható a jövedelmeknek a szegénységi küszöb körüli torlódása. 2023-ban az ezzel kapcsolatos kutatói megkeresésre válaszul a hivatal jelezte, hogy – sok uniós tagállamhoz hasonlóan – a következő években a KSH végrehajtja az EU-SILC-állományok nagyrevízióját a 2022. évi népszámlálás adatainak segítségével. Az adatállományok 5 évre visszamenő, teljes körű revíziója folyamatban van, a hivatal az eredményeket 2025 II. félévében publikálja.
Ezen túlmenően 2023-ban a becslési eljárás további pontosítására és finomhangolására került sor, amelyet a nagyrevízió keretében visszamenőlegesen is alkalmazni fognak. Ugyanakkor a revízió eredményeként a változások érdemben nem befolyásolják majd a relatív jövedelmi szegénységi arány alakulását. Mint hozzátették, a KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan és pontosan kommunikálja az eredményeket. A szándékos manipuláció vádját – nyomatékosították – határozottan visszautasítja a KSH. A rosszindulatú interpretációt, a hangulatkeltést, az intézmény hírnevének rontását jogilag vizsgálhatja a hivatal.
Ugyanakkor a Klubrádióban Mellár Tamás, a KSH egykori elnöke, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, nem érti, ha nem szándékosságról, hanem tévedésről van szó, miért nem kéri maga a hivatal, hogy álljon fel azonnal egy vizsgálóbizottság.
