Közel hét év kihagyás után újra van közvetlen légi összeköttetés hazánk és az Egyesült Államok között: a LOT Boeing 787-es Dreamlinere május 3-án szállt fel először a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről a JFK repülőtér irányába. A lengyel nemzeti légitársaság menetrendjében a heti négy New York-i járat mellett szerepel két chicagói forduló is – olyan desztinációval gazdagodott tehát a kínálat, amelyre korábban még nem volt példa. A május elejétől érvényes nyári menetrendben elindította járatát az American Airlines (AA) is: a társaság heti kétszer repül Philadelphiából Budapestre. Az amerikai város nem csak a pénzesebb bevásárló-turistáknak lehet kedvező adózási feltételei miatt vonzó célpont, hiszen északra Manhattan, dél felé pedig Washington érhető el vasúttal alig két óra alatt.
A mostani járatindítások, emellett az Air China heti négy pekingi járata is egyértelműen arra utalnak, hogy a magyar főváros a Malév 2012-es csődje után kezd visszanyerni valamit egykor volt pozíciójából. Az más kérdés, hogy a „nagy” járatokra való ráhordás nélkül Ferihegy egyelőre nem tekinthető valódi regionális központnak (nemzetközi szóhasználatban hubnak), mint amilyen Közép-Európában Bécs és Varsó, Észak-Európában Helsinki, vagy az Alpok lábánál fekvő München. A ráhordás kérdése azért sem tűnik egyszerűnek Budapest esetében, mert ezt a feladatot működési modelljüknél fogva jellemzően a hagyományos (nemzeti) cégek tudják ellátni a leghatékonyabban – ebben a OneWorld légiipari szövetség tagjaként a Malév is jól teljesített. Márpedig Ferihegy nemzeti légitársaság hiányában az összehangolt menetrendeket mellőző fapados légitársaságok igen forgalmas légikikötőjévé vált.
Hogy tehát ezen a téren lesz-e változás, egyelőre kérdés. Budapest számára mindenképpen kedvező kilátásokkal kecsegtet a LOT bővülési kényszerpályája: a társaság ugyanis nem csak a Budapest Airport, valamint a magyar állam törekvéseinek engedett akkor, amikor egyik, 252 férőhelyes Dreamlinerének otthonául Ferihegyet jelölte ki. ( És ezzel lényegében 60 milliárd forintos – egy gép listaáron 239 millió dollár – befektetést hajtott végre a magyar légipiacon.) A lengyel nemzeti légitársaság ágazati vélemények szerint bár a növekedésben látja a megoldást, kissé túlvállalta magát akkor, amikor az egyébként sikeresnek tekinthető reorganizáció keretében 2025-ig 24 darabot rendelt a világ legmodernebb utasszállító gépéből. Az új kapacitások lekötésére nem is fordítottak elegendő energiát. A Budapest-New York és Budapest-Chicago járatok iránti tartós igényt is csak ráhordással lehet hosszabb távon fenntartani. Tudják ezt a LOT-nál is, a társaság ezért már bejelentette, hogy a tengerentúli járatok menetrendjéhez igazodva Krakkó és a magyar főváros között is repülni fog. Ráadásul a cég kommunikációja alapján arra lehet következtetni, hogy további regionális járatok indításával is számolnak. Konkrétumot nem tudni, ám további dél-lengyelországi városok – például Katowice, vagy Wroclaw – mellett akár Tallinn is bekerülhet a menetrendbe. Az észt főváros repülőtere a LOT másodlagos bázisa, Krakkó mellett. Lapunknak név nélkül nyilatkozó ágazati szakértők egyöntetű véleménye szerint a LOT-ra mindenképp érdemes odafigyelni: a lengyel cég előremenekülve igyekszik erősíteni pozícióit, miközben más régiós vállalatok, így a cseh CSA Airlines és a csőd szélén lévő román Tarom szemmel láthatóan nem tud mit kezdeni az új idők kihívásával. Azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a LOT – meghallva a magyar kormányzat szándékait – a Távol-Kelet és Közép-Európa (például Budapest) között kötné le új kapacitásainak egy részét.
Az American Airlines Budapest-Philadelphia jártának indítása mögött teljesen más filozófia húzódik meg. Közös vonás talán csak annyi, hogy az amerikai légitársaság szintén üres kapacitását köti le, ám a használt Boeing 767-300-as elavultnak számít és jóval többet fogyaszt, mint egy Dreamliner. Viszont az alacsony kerozinárak mellett még mindig jobban megéri egy-egy szezonális desztinációra bevetni, mint leselejtezni.
Ahogy az európai légitársaságok elsősorban az európai utasok megszólítására törekednek, ugyanez a helyzet Amerikában is. A május eleje és október vége között közlekedő járatról Tom Lattig, az AA európai ügyvezetője az Egek Ura légiforgalmi blognak arról beszélt, hogy a foglalások alapján nyolcvan százalékban amerikai utasokkal számolnak, sokan közülük dunai hajóútra érkeznek Budapestre. – A gépek telítettsége kiemelkedő, tehát a nyereség biztosra vehető, ennek ellenére idén ősszel biztosan leáll a járat, de a 2019-es évben akár születhet olyan döntés, hogy egész évben repülünk – fogalmazott Latting.
A Budapest Airport adatai szerint tavaly Magyarország és az Egyesült Államok között 470 ezren utaztak. Idén az új, közvetlen járatok révén 15–25 százalékos növekedés várható. A BA számára egyébként abszolút prioritást jelent, hogy minél több hosszú távú járatot csábítsanak a magyar fővárosba. Ennek jegyében már javában zajlik a repülőtér fejlesztése: az új, óriásgépek kiszolgálására is alkalmas utasmólót a tervek szerint 2018 harmadik negyedévében adják át. Ezenkívül már tervezik a Ferihegy 3-as terminált, ami ha minden jól megy, 2021-re készülhet el. Hardy Mihály, a BA kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: ma már az utasok 75 százaléka online check-in-t alkalmaz és szinte mindent interneten keresztül intéz, így az új terminált is a trendek szerint alakítják majd ki. A forgalmi előtér felőli oldalon pedig biztosítani kell a gépek utashidas, buszos, vagy épp gyalogos megközelítését is, megfelelően a különböző kategóriájú légitársaságok igényeinek.
Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Fizessen elő a Magyar Hangra, akkor jövő pénteken már házhoz megy a lap!
