Elvileg most kellett utoljára átállítani az óráinkat a nyári időszámításra. Legalábbis az Európai Bizottság tervei szerint a tagállamoknak idén őszig el kell döntenie, melyik időzónában maradnak, a nyáriban vagy a téliben. Hogy mi várható, senki nem tudja, ugyanis a jelenlegi portugál soros uniós elnökség napirendjében sem szerepel a téma. Így elképzelhető, hogy tovább tolódik majd a kérdés.
Ettől függetlenül, a Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 22-25. között 1001 fő megkérdezésével készített egy országos reprezentatív felmérést a kérdésről. Mint a közvélemény-kutató írja, a három évvel ezelőtti felmérésükhöz képest enyhén növekedett azok aránya, akik inkább egy időszámítást szeretnének.
A legfrissebb adatok szerint a megkérdezettek 81 százaléka szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban, és Európában. A válaszadók 65 százaléka pedig, ha időszámítást választhatna, akkor a nyárit választaná, amikor este tovább van világosabb. Ezzel szemben a megkérdezettek mindössze 26 százaléka véli úgy, hogy a jobb téli időszámítás, amikor reggel hamarabb világosodik.
Miért pont január 1-én ünnepeljük az új év kezdetét?
Épphogy magunk mögött hagytuk 2020-at, és új évet kezdtünk. De miért pont január elsején van az új év kezdete, és mióta tartják ezen a napon? Naptártörténelem.
A felmérésből az is kiderült: közel minden hetedik megkérdezett úgy tudja, hogy az óraátállítás azért van, mert konkrét gazdasági haszna van, míg tízből négyen úgy gondolják, hogy már nincs semmilyen gazdasági haszna. Most leginkább a városokban, illetve a községekben és kertes házban lakók gondolják úgy, hogy jobb lenne óraátállítás nélkül (85-83-83 százalék), míg az átállás mellett leginkább a panelházakban, és a megyeszékhelyekén élők vannak (22-17 százalék).
Bár minden korcsoportban többségben vannak azok akik inkább a nyári időszámítást választanák, a 45-59 év közöttiek 30 százaléka, illetve a 60 évnél idősebbek 29 százaléka szerint a téli időszámítás lenne a jobb.
