A múlt évi ingatlanpiac, a 2023-as gyenge időszak után igazi hullámvasutazást mutatott be – mondta a Népszavának Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki arra emlékeztetett: a tavaly elején még a 2023-at jellemző pangást követően komoly emelkedés történt, majd nyárra megint megtört a lendület, ami ősszel ismét feltámadt. Ezeket a vásárlási hullámokat az állami támogatások és a hitelkamatok csökkenése is támogatta. Továbbá – nyilatkozta a lap szerzőjének, Ábrahám Ambrusnak – az is, hogy az állampapírpiac a csökkenő infláció nyomán süllyedő hozamokat produkált, így kevésbé voltak vonzók a befektetők számára. A felszabaduló források egy része pedig a lakáspiacon kötött ki. Széles körben tudatosult az is, hogy ennél kedvezőbb kamatok nem igazán várhatók, így, aki ingatlant szeretett volna vásárolni, elérkezettnek érezhette az időt. A lap ennek alátámasztására idézi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi lakáspiaci jelentését is, amely szerint a harmadik negyedévben a lakáspiaci forgalom országosan 16 százalékkal, míg Budapesten 31 százalékkal élénkült éves összevetésben. A jegybank a plusz impulzust hozó tételek között megemlíti a CSOK Plusz keretében elérhető magas hitelösszegeket is. Mindezek együttes hatására éves összehasonlításban tavaly februárig az áremelkedés üteme mindössze két százalékos volt, ami nyárra 4-5, őszre 6-8, novemberben már 10 százalékra emelkedett.
Balogh László szerint idén vásárlóként sokan visszatérhetnek a lakáspiacra. Ennek oka, hogy a kamatkörnyezet miatt sokan új helyeket keresnek forrásaik számára. A lakossági állampapír-lejáratok, a magas Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatfizetései és a PMÁP kamatozás érdemi csökkenése miatti esetleges visszaváltásokból felszabaduló forrásokért a lakásberuházások is versenyben lesznek. Itt pedig olyan jelentős összegről van szó, amely a hazai ingatlanpiacra is hatással lehet, hiszen 2025-ben mintegy 1300 milliárd forint kamatfizetés történik a háztartásoknál az egyes PMÁP-sorozatok után, és csaknem 1800 milliárd forint lakossági állampapír-befektetés jár le – idézi a lap az ingatlan.com szakértőjét és az MNB-t. Ráadásul ezen kifizetések többsége az év első öt hónapjában lesz esedékes, vagyis az első félév roppant izgalmasan változásokat hozhat. Ezt erősítheti a fiataloknak szóló, a munkáltató által adható, havi 150 ezer forintos lakhatási támogatás is, valamint ugyancsak lendületet adhat a vidéki gyermekes családokat megcélzó új otthonfelújítási támogatásról szóló rendelet is.
Ami az építőipart illeti: tavaly a szektor a 2023-as szinttől 1-2 százalékkal elmaradva teljesített. Ez annyit tesz, hogy folyó áron várhatóan 8800 milliárd forint körüli építési-szerelési értékkel lehet kalkulálni 2024-ben ágazati szinten – ez áll az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) év végi összesítésében. A szektorban lévő 140 ezer vállalkozás nagy többsége csupán stagnált, az előző évihez képest nem, vagy csak nagyon keveset tudott előrelépni. A vállalkozások húsz százalékánál pedig tetemes mértékben csökkent az árbevétel. A tartósan foglalkoztatottak száma az év végére az ÉVOSZ számításai szerint 30 ezer fővel lett kevesebb az azt megelőző évi létszámhoz mérve. Növekedhetett azonban a rövidebb határozott idejű foglalkoztatottak száma a munkaellátottság függvényében.
Az idei év nagy kihívása, hogy az erősödő versenyben milyen árakon lehet munkához jutni, milyen további hatékonyságjavító intézkedést tudnak megtenni a cégek, ami ráadásul sok esetben forrásigényes lehet – írja a Népszava.
