A német cégek régi vágyát teljesítik Szijjártó szerint a túlórakeret növelésével

A német cégek régi vágyát teljesítik Szijjártó szerint a túlórakeret növelésével

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter előadást tat Az EU jelenlegi helyzete és jövője magyar megközelítésből címmel a Bonni Egyetemen 2018. november 26-án (MTI/KKM/Mitko Sztojcsev)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Szijjártó Péter szerint növelheti a német cégek befektetési kedvét a túlóraszám növelése. Az ellenzék és a szakszervezetek viszont rabszolgatörvényről beszélnek.

Versenyképesebbé teszi a magyar piacot a német befektetők számára a kormányzati javaslat – mondta Szijjártó Péter Düsseldorfban. A külügyminiszter elmondta, hogy a német cégek régóta kérték, hogy a beruházásaikhoz mindig álljon rendelkezésre megfelelő létszámú munkaerő. Ezt Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javaslatával látják biztosítottnak. Eszerint 250 óra helyett 400 óra túlórát engedélyeznének egy évben, valamint három évre terjesztenék ki a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását.

A vállalkozásfejlesztési bizottság a hétfői ülésén tárgysorozatba vette a javaslatot, így aztán kedden a plenáris ülésen tárgyalhatnak róla.

Flaszter 15. - Jön a 400 óra túlóra? - Magyar Hang

Tizenötödik adásával jelentkezett a Flaszter csütörtökön a Magyar Hang Facebook-oldalán! Kérjük, ossza meg a videót! A Flaszter 2018. november 22-i adása! Dévényi István e heti vendégei: Gergely Márton, a HVG belpolitikai rovatvezetője és György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője. Témák: - Jön a 400 óra túlóra? - Közmunkaprogram a hajléktalanoknak?

Kósa Lajos szombaton úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy ezzel a lépésükkel a munkavállalók érdekét nézték, akiknek így szerinte lehetőségük lesz kedvezőbb béreket kialkudni. A Fidesz közleményben azt írta, hogy sokan szívesen dolgoznának többet és csupán ez elől távolítanák el a bürokratikus akadályokat.

Az ellenzéki pártok és a szakszervezetek viszont más véleményen vannak. Tóth Bertalan MSZP-elnök hétfőn a parlamentben rabszolgatörvénynek nevezte a javaslatot, és felháborítónak tartja, hogy nem kérdezték meg az érintetteket. Szerinte a változás tovább fokozza majd a dolgozók kiszolgáltatottságát, és növeli az elvándorlást. Úgy értékelt, a törvényjavaslatról szóló szavazás az emberségről és a méltányosságról fog szólni, kiderül, ki áll az urizáló fideszes elit és ki a dolgozók millióinak oldalán. Válaszában a fideszes Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt közölte, hogy a munkaidő továbbra is heti negyven óra, a heti átlagos munkaidő pedig 48 óra marad. A munkavállaló a munkaszerződésben meghatározott munkabért kapja akkor is, amikor nem dolgozza le valamennyi munkaóráját, illetve amikor a meghatározott munkaóráknál többet rendel el a munkáltató - részletezte.

Négy hétig minden nap munka? Tiltakoznak a szakszervezetek a Fidesz javaslata ellen - Magyar Hang

A kormánypárt szerint sokan szívesen dolgoznának többet, ezért nyúlnának a Munka törvénykönyvéhez. Az édekképviseletek másképp látják.

Az LMP is tiltakozott, szerintük a kormánynak fontosabb a multicégek profitja, mint a magyar munkavállalók érdekei.

Szintén felháborodását fejezte ki számos szakszervezet is. Többek közt a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a LIGA Szakszervezetek, és a Munkástanácsok Országos Szakszervezete.

A szakszervezetekkel kapcsolatban azonban más fénybe helyezi a történetet, hogy mint arról az Átlátszó beszámolt, a kormány szeptemberben utalt a fent említett három szövetségnek 100-100 millió forintot (összesen hat érdekképviselet kapott 600 milliót) egy 2012-ben kötött megállapodásra hivatkozva.