Úgy tűnik, csak szavakban áll a nyugdíjasok – azaz fő szavazórétege – mellett a Fidesz vezette kormány. A tavaly tavasszal készült 2019-es költségvetésben 2,7 százalékos áremelkedéssel számoltak, a nyugdíjak növelésére szánt összegnél is ezt az értéket vették figyelembe, így január elsejétől mindössze 2,7 százalékkal emelték a nyugdíjakat. Pedig köztudott volt, hogy 2018 első feléhez képest gyorsult az infláció, s az idei évre a Magyar Nemzeti Bank is 3,1 százalékos drágulással számol. Igaz ugyan, hogy a pénzromlás becsült és tényleges értéke közötti különbség alapján novemberben korrekcióra kerülhet sor, de a nyugdíjasoknak addig maguknak kell kigazdálkodni a hiányzó összeget. Ha pedig megnézzük a nyugdíjasok fogyasztásában nagy súllyal szereplő élelmiszerek drágulását, az még ennél is nagyobb.
Amint azt a Magyar Hang már megírta, az elmúlt néhány hónapban összességében 20 százalékkal lettek drágábbak a zöldségek, de akadtak köztük olyanok is, mint a burgonya, a hagyma vagy a káposzta, amelyért másfél-kétszer annyit kellett idén tavasszal fizetni, mint egy évvel korábban. A nyugdíjasokat érintő infláció pedig 3,7 százalék, vagyis éppen egy százalékponttal magasabb, mint amekkora emelést kaptak az év elején. Vagyis egyre jobban elértéktelenednek a nyugdíjak. Különösen aggasztó, ha a nyugdíjak relatív – az átlagbérekhez viszonyított – vásárlóerejének csökkenését is figyelembe vesszük. Ez a Központi Statisztikai Hivatal(KSH) jelentése szerint 2017-ben 9,2 százalék volt, s a dinamikus, 10 százalék fölötti béremelkedés miatt ez tavaly is hasonlóképpen alakulhatott, s várhatóan idén sem lesz ebben változás.
De ez csak az egyik ok, amiért
rosszul járnak a nyugdíjasok. A kötelezően járó nyugdíjprémium kiszámítása
körül is gondok vannak. A nyugdíjasoknak járó plusz pénzről a Bajnai-kormány
döntött, amikor megszüntették a 13. havi nyugdíjat. Az akkor elfogadott
szabályok szerint amennyiben a bruttó hazai termék (GDP) növekedése meghaladja
a 3,5 százalékot, akkor nyugdíjprémium jár a jogosultaknak. A törvényben
lefektetett számítás értelmében a tényleges növekedés értéke és a 3,5 százalék
közötti értékkel meg kell szorozni a havi nyugdíj összegének negyedét, s azt
kell nyugdíjprémiumként kifizetni a jogosultaknak.
– Tavaly október 8-án a magyar kormány bejelentette, hogy 4,4 százalékos növekedéssel számol 2018-ban, ezért a nyugdíjprémiumot – 4,4 százalék -3,5 százalék – azaz 0,9 szorzó alkalmazásával kell kiszámolni. Ennek értelmében a nyugdíjasok 80 százaléka 18 ezer forint prémiumot kapott – nyilatkozta a Magyar Hangnak a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke. Karácsony Mihály szerint azért elfogadhatatlan ez, mert a KSH már szeptemberben 4,8 százalékos növekedéssel számolt, ami a végleges adatok szerint aztán 4,9 százalék lett. Vagyis a kormány annak ellenére 4,4 százalékkal számolt, hogy tudatában volt, ennél jóval magasabb lesz a növekedés. Ha az előre jelzett 4,8 százalékkal számolt volna a kormány, akkor a nyugdíjasok jó része további 10 ezer forint prémiumot kapott volna.
A Nyugdíjas Parlament úgy gondolja, akkor jár el a kormány korrektül, ha ezt az összeget kifizeti a nyugdíjasoknak, ami 20 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetés számára. De azért is megmagyarázhatatlan a növekedés alulbecslése, mert tavaly negyedévenként a következők szerint alakult a GDP-bővülés: az első negyedév 4,6 százalék, második negyedév 4,9 százalék, harmadik negyedév 5,1 százalék, negyedik negyedév ugyancsak 5,1 százalék.
