A kormány minden igyekezete ellenére, vagy talán éppen a piaci folyamatok állandó manipulálásának következményeként, nem sikerül talpra állnia a magyar gazdaságnak. Az utóbbira jó példa Lázár János legújabb ötlete, a „plázastop” törvény szigorítása. A kereskedőket képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) bevonása nélkül összeállított, és az Építési és Kereskedelmi Minisztérium szóhasználata szerint pontosításokat tartalmazó jogszabálytervezet véleményezésére egy hetet adott a hatóság, amely június 10-én lejárt. Az OKSZ értékelése szerint a tervezett módosítás boltbezárási hullámot indíthat el, amely súlyosan korlátozná Magyarországon a kereskedelmi engedéllyel rendelkező ingatlanok vételét és eladását, de még bérbevételét is. Az elképzelés szerint ugyanis a már használatbavételi és működési engedéllyel rendelkező, 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységek megvétele vagy bérbevétele után is újra kereskedelmi engedélyért kellene folyamodni. Tovább szűkítené a kereskedők lehetőségeit, hogy a rendelet engedélyhez kötné a bolton belüli térelválasztó – legyen az akár egy bútordarab, vagy egy kávé automata – alkalmazását, amennyiben annak célja különálló értékesítési tér kialakítása.
Egyre több bolt zár be
Az eredetileg 2012 januárjától életbe lépett, és az élelmiszermultik megregulázását célzó jogszabályt az elmúlt 13 évben több alkalommal szigorították, méghozzá mindmáig sikertelenül, hiszen az élelmiszermultik továbbra is uralják a magyar piacot. Ez arra világít rá, hogy piacidegen szabályozásokkal nem nagyon lehet eredményt elérni, sokkal inkább a megfelelő gazdasági, szabályozási környezet kialakítása, a gazdaságpolitika átalakítása lehetne a megoldás.
Szigorodik a plázastop, engedély kell majd üzlethelyiségek kiadásához is
Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint vizsgálni kell, az üzletek milyen hatást gyakorolnak a vonzáskörzetre.
A mostani törvénytervezet kapcsán a kereskedők érdekvédelmi szervezete arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogszabály tervezett változtatása szembemegy a nemzetgazdasági miniszter álláspontjával, amely szerint a fogyasztás felfuttatása a kormány célja. Az OKSZ álláspontja alátámasztásaként arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a kereskedelmi beruházások több mint 10 százalékkal visszaestek, a kiskereskedelmi üzletek száma csak az elmúlt évben 4700-zal csökkent, és 400 településen már egyáltalán nincs semmilyen élelmiszerbolt. Tehát komoly gondokkal küszködik az ágazat. Az Egyensúly Intézet pénteken kiadott elemzésében is az olvasható, hogy a költségvetési politika is a fogyasztás élénkítése irányába tesz majd további lépéseket, de még ezzel együtt is, legfeljebb 0,8 százalékos növekedést várnak az intézet elemzői. Mindezek ismeretében még kevésbé tűnik megalapozott lépésnek a plázatörvény tervezett szigorítása.
Az ellentmondó intézkedések elbizonytalanítják a fogyasztókat és a vállalatokat
– Egyre világosabb, hogy a kormányzaton belüli törekvések egymásnak ellentmondóak, egymás hatását gyengítik. Az egyik oldalon például szeretnék ösztönözni a rogyadozó költségvetés számára elengedhetetlen áfabevételt generáló fogyasztást, a másik oldalon viszont jogi, adminisztratív eszközökkel igyekeznek bizonyos ágazatokból kiszorítani a külföldi tőkét, ami bizonytalanságot gerjeszt. Ez a bizonytalanság a fogyasztót is óvatossá teszi, így ha van is plusz jövedelme, azt csak részben költi fogyasztásra, inkább félrerak a nehezebb időkre. Ezt igazolja a GKI elemzése, amely szerint nagyon gyenge, a válságévekre emlékeztető a fogyasztói bizalom, a vásárlási szándék. De ugyanez elmondható a vállalkozásokról is, hiszen azok a kormányzati intézkedések, a kormányzati fenyegetések okozta bizonytalanságban visszafogják beruházásaikat – mondta kérdésünkre Bod Péter Ákos. A korábbi ipari miniszter hozzátette, ezt az óvatos fogyasztói magatartást erősítik a választási ígérgetések, osztogatások – gondoljunk csak 2022-re –, hiszen az emberek tapasztalatai azt mutatják, ennek böjtje előbb-utóbb eljön majd, legkésőbb a választásokat szorosan követő időszakban.
A beteges központi irányítás egy másik, áthallásos példája a miniszterelnök szokásos péntek reggeli szózatának egyik részlete. Orbán Viktor azzal magyarázta az önazonosságvédelmi törvény szükségességét, hogy az önkormányzatok a betelepedések korlátozásával tudják megakadályozni a „gyüttmentek” megjelenését a falvakban. Pedig az újabb jogszabály helyett egyszerűbb lenne az elvont építéshatósági jogosítványok visszatelepítése az önkormányzatokhoz.
Az ipar és az építőipar is bajban van
De nemcsak a kereskedelem küzd problémákkal, a gazdaság más ágazatainak is van gondja elég. Az ipar pénteken frissített adatai szintén nem adnak okot az örömre. A KSH közleménye szerint áprilisban öt százalékkal maradt el az ágazat teljesítménye az egy évvel korábbitól, igaz, márciushoz képest másfél százalékos bővülést láthatunk. A részletek azt mutatják, a német autógyártástól a kívánatosnál jobban függő, és a magyar feldolgozóipar legnagyobb súlyú ágazata, a hazai autógyártás teljesítménye 4,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi adatoktól. A legnagyobb visszaesést produkáló két alágazat, az akkumulátor, szárazelem gyártásának teljesítménye 16,7, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 19,9 százalékkal esett vissza. Ez arra utal, hogy a tavaly tavasszal az egyik kormányülésen kialakult vitában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek volt igaza, amikor azt vetette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szemére, hogy rosszul mérte fel a helyzetet, és nem jó lóra tett az akkumulátorgyártás felfejlesztésével.
Rossz adatok érkeztek az ipari termelésről
Rossz világ jár az akkumulátorgyárakra.
Ami legalább valamiféle optimizmusra adhat okot, az a hosszú ideje lejtőn álló építőipar csúszásának lassulása. A KSH friss adatai szerint az egy évvel ezelőtti teljesítményétől csak fél százalékkal maradt el az ágazat kibocsátása. Ez jelentős javulást jelent az első negyedév teljesítményéhez képest, hiszen január és március között 5,7 százalékkal esett vissza az építőipar kibocsátása az egy évvel korábbi adathoz képest. Ugyanakkor az év első négy hónapjában még mindig 4,3 százalékos visszaesés látszik.
Összefoglalva elmondható, hogy nem véletlenül maradt el a miniszterelnök által vizionált repülőrajt, hiszen a gazdaság logikájának évek óta ellentmondó kormányzati intézkedések szinte garantálják a kudarcot. Az sem véletlen, hogy az évek óta ígérgetett négy százalék körüli növekedés az álom kategóriájába tartozik, és a jelek szerint ott is marad, hiába mutogat a miniszterelnök Brüsszelre, Ukrajnára, a háborúra.
