Itt a repülőrajt! – indította január 22-iki Facebook-bejegyzését a miniszterelnök, majd videóüzenetében sorolni kezdte, hogy miért is jó magyarnak lenni, mi mindent ad az embereknek a kormány. Olyat is mondott, hogy 2025-ben fantasztikus évre számíthatunk, illetve azt, hogy lesz nagy meglepetés, ha kijönnek az első negyedéves gazdasági adatok. Hát, lett is! De nem olyan, mint amilyet a miniszterelnök szeretett volna, hiszen a hőn áhított dinamikus bővülés helyett 0,4 százalékos visszaesést mutatnak a statisztikai hivatal adatai.
Hirdetés Ha komolyan vesszük Orbán Viktor szavait – és nem a mögötte lévő óhajra összpontosítunk –, akkor azt mondhatjuk, ha nem is talált a céltábla közepébe a kormányfő, azért égbekiáltó hibát nem vétett. Hiszen a repülőrajt a magyar nyelv értelmező szótára szerint azt jelenti, „a versenyzők a rajtvonal előtt, meghatározott távolságból indulnak el, s a rajtvonalon való áthaladás (és az időmérés megkezdésének) pillanatában már teljes lendületben vannak.” Ha megnézzük a tavalyi utolsó negyedév adatait, azt látjuk, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékkal nőtt, vagyis gyakorlatilag stagnált. Ehhez képest a közel fél százalékos visszaesés nem is nagyon rossz becslés.
Még véletlenül sem találják el!
De komolyra fordítva a szót, amennyiben a gazdaság valós helyzetét nézzük, az elmúlt három évhez hasonlóan nem nagyon van okunk büszkélkedni. Nemcsak azért, mert az elmúlt negyedévben az unióban egyedül nálunk csökkent a gazdaság teljesítménye, hiszen egy-egy rövidebb időszak teljesítményét akár magyarázhatja valamely kedvezőtlen külső tényező. Hanem azért is, mert a kormány gazdaságpolitikusainak előrejelzései még véletlenül sem tudják megközelíteni a tényadatokat. Az eredmény: az elmúlt két év átlagában stagnál a magyar gazdaság. 2022-ben a tervezett 5,2 százalékos növekedés helyett 4,3 százalékkal bővült a gazdaság, 2023-ban 4,1 százalékos növekedés helyett 0,9 százalékos visszaesés következett be, tavaly pedig a a tervezett 4 százalékkal szemben alig fél százalékkal nőtt a magyar GDP. Hogy gond lehet a miniszterelnök által beharangozott fantasztikus évvel, azt abból is sejteni lehetett, hogy néhány nappal a riasztó első negyedéves adatok megjelenése előtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2,5 százalékra csökkentette a költségvetésben még 3,4 százalékkal szereplő növekedési várakozásokat. Az elemzők ezzel szemben már korábban is legfeljebb másfél-két százalékos növekedéssel számoltak, most pedig már a másfél százalékot is a csoda kategóriában sorolják.
Unortodox repülőrajt: földbe állt a gazdaság
Lassan már az lesz följegyezésre érdemes, ha Nagy Mártonnak sikerül eltalálnia valamit. Most sem jött össze.
A jelek szerint odavannak Orbán Viktornak a gazdaság talpra állításával kapcsolatos álmai. Hiába lelkendezett Donald Trump megválasztását követően, hogy majd jön a gyors béke, és készül majd a „békeköltségvetés” – ami Brüsszel ármánykodása ellenére elhozza a fellendülést. Ennek nyoma sincs. Az elmúlt napok hírei alapján úgy tűnik, az amerikai elnök – miután megkötötte az ukránokkal a nyersanyag-kitermelésre vonatkozó megállapodást – már nem különösebben igyekszik tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket, mondván, más dolgai is vannak. Sőt, egy 50 millió dolláros soron kívüli amerikai fegyverszállítmányról is egyezség született, azaz egyre távolabbinak tűnik a béke.
Békeköltségvetés? Ugyan!
Az Orbán Viktor által fetisizált „békeköltségvetés” már csak azért is értelmetlen, mert a magyar gazdaság gondjai nem elsősorban az Ukrajnában zajló háborúból fakadnak, hanem a hibás gazdaságpolitikából. Az átláthatalan és kiszámíthatatlan trumpi gazdaságpolitika pedig minden, csak nem hasznos Magyarország számára. Az autó- és akkumulátor gyártásra összpontosító hazai ipart megüthetik az Európai Unióra kivetett, egyelőre még bizonytalan mértékű vámtételek, amelyek alól nem tudunk kibújni, az emlegetett nagy amerikai deal pedig egyelőre várat magára, Orbán Viktor is arról beszél, hogy majd talán fél év múlva. Hogy nem felhőtlen a magyar-amerikai viszony, azt jól mutatja, a kínai kapcsolat visszafogására felhívó amerikai üzenetre adott magyar válasz. Nagy Márton arról beszélt a Bloombergnek, hogy Magyarország nem fogja vissza gazdasági kapcsolatait Kínával, mert nem lát akkora befektetési potenciált az amerikai befektetőkben, mint ami a kínaiakban megvan. A kijelentést annak tudatában érdemes értékelni, hogy Trump egyik legfontosabb célja a kínai terjeszkedés visszafogása. Az sem jó jel hazánk számára, hogy miután Putyin még 30 napos tűzszünetre sem hajlandó, a republikánus párt oroszellenes szárnya aktivizálódott, és 500 százalékos vámmal fenyegeti azokat az országokat, amelyek orosz olajat vásárolnak. Ez súlyos fenyegetést jelent Magyarország számára.
A 2019 után egyre komolyabb gondokkal küszködő magyar gazdaság nehézségeit a 2022-es választási osztogatás következményei súlyosbították, amelyet a hétköznapi ember elsősorban az Európa-bajnok inflációban tapasztalt meg. A gazdasági szakemberek pedig azt látják, hogy a rendre elfutó költségvetési hiány, az alapvetően hibás gazdasági szerkezet változatlansága, a tartósan alacsony versenyképesség, a magasban ragadó infláció semmi jót nem jelent a jövőre nézve.
A Költségvetési Tanács is aggódik
Félő, hogy a kormány a családtámogatások emelése, valamint az édesanyáknak ígért adómentesség mellett egyéb, gazdaságot élénkítő lépésekre is készülhet a választási siker érdekében, ami tovább ronthatja a gazdaság hosszabb távú kilátásait. Az is nagy kérdés, hogy a jegybank új vezetése hajlandó-e engedni a várható kormányzati nyomásnak, és csökkenti-e a kamatszintet a gazdaság felpörgetése érdekében. Amennyiben igen, akkor gyengülésnek indulhat a forint, hiszen a befektetőknek a magasabb kockázat miatt csak addig éri meg magyar papírokba fektetni, amíg a kamatszint jelentősen magasabb, mint a régiós országokban. A kockázatokat az is emeli, hogy a befektetők és a hitelminősítők egyre inkább rádöbbennek, a régóta várt uniós támogatások a közeljövőben nem nagyon fognak jönni, így azokra nem támaszkodhat a magyar kormány, illetve a gazdaság.
Orbán Viktor: Mikor arról beszéltem, hogy repülőrajt lesz, nem lutrira mentem
A Mini-Dubaj ügyéről valahogy egyetlen szó sem esett.
A bajokat a Költségvetési Tanács is érzi, amely vasárnap este hozta nyilvánosságra a jövő évi költségvetési törvényjavaslatról kialakított véleményét. Eszerint az első negyedévi kedvezőtlen adat, illetve a világkereskedelmi feszültségek kockázatokat jelentenek a költségvetésben az idei évre tervezett 2,5, és a jövő évi 4,1 százalékos növekedésre nézve. Ugyanezt idézhetik elő a magyar exportot veszélyeztető tartósan magasban maradó amerikai vámok. Mindezek pedig visszafoghatják a beruházásokat akár jövőre is. Ugyanakkor tény, hogy a kormány intézkedéseinek eredményeként a lakosságnál maradó plusz forrás, valamint a növekvő bérek rövid távon enyhíthetik ezeket a hatásokat.
Összefoglalva elmondható, hogy a gazdaság visszaesését mutató első negyedéves növekedési adatok nem adnak okot optimizmusra, rámutatnak viszont arra, hogy az uniós támogatások hiányában csak korlátozott bővülésre képes a magyar gazdaság. A Donald Trump elnökségéhez fűzött remények pedig hiú ábrándnak bizonyultak, a gazdasági szerkezet gyökeres átalakítása és a versenyképesség emelése nélkül maradunk, ahol vagyunk, az EU sereghajtói között.
