A kormány legújabb gazdasági intézkedései nyomán fenyegető veszélyt jelent a tovább erősödő infláció és a legális hazai vállalkozások háttérbe szorítása – állapította meg elemzésében a Telex. A cikk szerint ugyanakkor pozitívum, hogy a kormány komolyan veszi a hiánycéljait, viszont sok az ad hoc módon indokolt intézkedés. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Rogán Antal kabinetminiszter egyébként egy csütörtök esti háttérbeszélgetésen magyarázták az intézkedéseket, erről az eseményről a Portfolio számolt be.
A Telex szakértőkre hivatkozva azt írta, az extranyereség megközelítése hamis, a logika fordított volt. Továbbá a kereskedelmi láncokra nem a nyereség, hanem a forgalom alapján kivetett adó erősen emelheti a hazai árszintet. A kiterjesztett és megemelt tranzakciós díjak miatt teljesen ellehetetlenül a hazai tőzsdézés is, sokakat pedig a külföldi, internetes szolgáltatókhoz terelhetnek. A légitársaságokra kivetett adót viszont jól mérhették be, az áremelkedést feltehetően lenyelik majd az utasok. A pénzügyeink viszont egyre inkább a külföldi szolgáltatások felé tolódhatnak így, hogy a külföldi szolgáltatók megadóztatása nem merült fel.
Nagy Márton úgy látja, a rezsicsökkentés idén 400-500 milliárd forintba kerülhet az egyetemes szolgáltatói körben. A rezsivédelmi alapba 700 milliárdot tesz a kormány, a különbség az állami szféra magasabb energiaszámlájának kompenzációja. Rogán eközben kifejtette, 2022-ben és 2023-ban esedékes beruházásokat tolnak el, már ha azok érdemben még nem indultak el. A magánszektor beruházásai viszont a tervek szerint nem változnak, sőt, az állami ösztönzők is fennmaradnak.
Nagy kifejtette továbbá, a minisztériumok kiadásai évente 8000 milliárd körül vannak, és ha 5-10 százalékot meg lehet takarítani, az már 400-800 milliárdos javulás. Az idei 800 milliárdos „extraprofitadó-bevétel” pedig szerinte jövőre tovább emelkedhet.
A gazdaságfejlesztési miniszter állítólag azt mondta, sokszor ezek a cégek valójában nem is akarják ezt a profitot realizálni, és csak a rendkívüli helyzet nyomán tesznek szert pluszprofitra.
Felmerült a háttérbeszélgetésen az is, a kormány szeretné a Revolutot és a Transferwise-t is elcsípni valahogy, azt viszont még nem tudni, hogyan.
Az energiaszektorban úgy látják, két szektor tesz szert ún. extraprofitra, a kitermelők és az energiatermelők. A kőolaj és földház kitermelésében ugyanis a költségek nem nőttek úgy, mint a bevétel, így a szénhidrogén-bányajáradékot a kormány háromszorosára növeli, 65 milliárdról 180 milliárdra.
A kiskereskedelmi szektor esetében viszont a sávos adó kulcsai változnak, százmilliárd forint bevétel felett 2,7 százalékról 4,1-re. Így az elemzés szerint a terhet a vevők fizethetik meg, mert a hatvanmilliárdos többletadóra nem ad teret a cégek alacsony marginja.
Lesz továbbá ismét reklámadó, amit a nettó árbevétel 2,5 milliárd forintot meghaladó része kapcsán számítanak.
