A piaci várakozásoknak megfelelő döntést hozott kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. 100 bázisponttal, 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ez magasabb alapkamat szintet jelent a 2008-as pénzügyi válság időszakának alapkamatától.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunk érdeklődésére azt mondta: a lépéssel a jegybank alapvető célja az infláció letörése, hogy a lehető leghamarabb el lehessen érni egy pozitív reálkamat környezetet. Ehhez azonban szükség van a forint árfolyamának stabilizálására, sőt a fizetőeszköz erősítésére is. Az infláció és a forint árfolyama azonban kölcsönösen hat egymásra. Ennek megfelelően a forint stabilizálását magasabb kamatkörnyezettel és csökkenő infláció mellett hamarabb el lehet érni.
A tanács júliusi kamatdöntő ülése után Virág Barnabás, az MNB-alelnöke jelezte, hogy határozott kamatemelési ciklus várható az inflációs csúcs eléréséig. Erre vonatkozó felvetésünkre Virovácz Péter azt mondta: minden a kormány döntésétől függ, attól, hogy elengedi-e az üzemanyag-ársapkát, vagy sem. Ha egy lépésben vezetik ki az ársapkát, akkor az inflációs csúcs októberre várható, ami jelentős ugrást fog jelenteni az előző hónaphoz képest.
Ám ha az árplafon valamilyen fajta meghosszabbítása mellett dönt a kormány – ami akár fokozatos kivezetés is jelenthet –, akkor az év végéig is emelkedhet az infláció – jegyezte meg. Virovácz Péter úgy véli, hogy a monetáris tanács vélhetően az év végéig folytathatja a kamatemelést, ebben az időben láthatja a jegybank is reálisan, hogy miként áll az infláció – magyarázta kérdésünkre az ING Bank vezető elemzője.
A kamatdöntés mellett a monetáris tanács a kamatfolyosó két szélét 100 bázisponttal megemelte.
Mint arról beszámoltunk, a forint árfolyama kis mértékben erősödött a jegybank piaci várakozásokkal egybeeső keddi kamatemelését követően. A kamatdöntés előtt 406,9 forint körül ingadozott az euró, 406,2 forint körül a dollár és 418,3 forint körül a svájci frank jegyzése.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának a keddi kamatemelést indokló, az MNB honlapján publikált közleményében, melyet az MTI idézett, szintén az áll, hogy az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé. A gazdasági helyzetet értékelve megállapították: az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma, a magas nyersanyagárak és a továbbra is akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban, amit a romló bizalmi indikátorok is alátámasztanak. A tartósan magas nyersanyag- és energiaárak hatásai, illetve az európai aszályhelyzet tovább növeli a külső inflációs hatásokat a következő hónapokban, ugyanakkor a visszaeső gazdasági növekedéssel párhuzamosan 2023-tól várhatóan a nyersanyag- és energiaárakkal együtt a globális infláció is mérséklődik – áll a közleményben.
Az MNB szerint az őszi hónapokban a globális inflációs közeg alakulásához hasonlóan az infláció további növekedése várható. A rendkívüli aszályhelyzet, az energiapiaci árrobbanás és a hatósági energiaár-szabályozás változása egyaránt hozzájárulnak a fogyasztói árak emelkedéséhez. Ugyanakkor a globális recessziós félelmek erősödése és az abból fakadó nyersanyagár-csökkenés várhatóan az év végétől mérsékli a külső inflációs hatásokat.
