FK
Szerdán, a nemzeti ünnepen bezuhant a forint árfolyama: délután öt órakor az euró ára ismét átlépte a 400 forintot, este fél hatkor pedig már 402 forintnál volt az euró és 381,4 forintnál a dollár árfolyama. A nap végére visszaerősödött a forint 396 alá. Két hónapja nem volt ilyen gyenge a forint, március elején még a 370-es euróárfolyam körül ingadozott a magyar fizetőeszköz. Azt is el lehet mondani, hogy márciusban két hét alatt nagyjából 25 forintot drágult az euró, vagyis ebben a hónapban eddig mintegy 7 százalékkal értékelődött le a forint.
Az MTI híre szerint csütörtök reggelre a forint részben korrigálta előző napi jelentős árfolyamvesztését. Az eurót csütörtök reggel 396,39 forinton jegyezték a 12 órával korábbi 400,63 forint után. A dollár jegyzése 373,98 forintra húzódott vissza 379,72 forintról. Ezzel együtt a csütörtök reggeli jegyzésén a hét eleji kezdéshez képest 3,4 százalékkal áll gyengébben a forint az euróval, 3,9 százalékkal gyengébben a dollárral szemben.
A forint mélyrepülése nem szerdán kezdődött, hanem már a hét elején, és elsősorban a rendkívül rossz nemzetközi hangulattal magyarázható. Ugyanakkor a térségbeli valuták közül megint a mi pénzünk gyengül a legintenzívebben. Ennek az az oka, hogy a befektetők szerint a közép-európai térségben a legkockázatosabb ország Magyarország, amit jelez a magas, 18 százalékos kamatszint, miközben máshol ez csak 6-7 százalék. Zsiday Viktor befektetési szakember a Portfolio Checklist podcastjában arról beszélt, hogy ezen a helyzeten az változtatna, ha a befektetők elhinnék, hogy Magyarország stabilan a nyugati blokk része akar maradni, nem lennének kétségek afelől, hogy hazánk mennyire elkötelezett az Európai Unió és a NATO iránt.
A nemzetközi pánikhangulat előzménye, hogy kevesebb mint egy hét alatt összeomlott Amerikában a kriptopiaci finanszírozás két rendkívül fontos szereplője, valamint a technológiai fókuszú startupok egyik legnagyobb hitelező bankja, a Silicon Valley Bank (SVB). Utóbbi egyben a 16. legnagyobb amerikai bank, így bedőlésével bekövetkezett az USA történetének második legnagyobb bankcsődje.
Az SVB csődjében szerepet játszott az utóbbi időszakban komolyan megemelt amerikai alapkamat, ami része az infláció elleni küzdelemnek, de a bankok számára a kötvények és jelzálog alapú értékpapírok értékvesztéséhez vezetett – az egész szektor mintegy 680 milliárd dollárt bukott ezen –, s ennek a Silicon Valley Bank különösen kitett volt.
Bár az amerikai kormány gyorsan mentőövet nyújtott a bedőlések után (például teljes kártalanítást ígér az érintett betéteseknek), sokan attól tartanak, hogy a 2008-ashoz hasonló, pénzügyi válság alakul ki. Nem javított a hangulaton az sem, hogy szerdán a svájci Credit Suisse került bajba, részvényeinek árfolyama, 30 százalékos zuhanással, történelmi mélypontra zuhant, miközben a legnagyobb részvényes közölte, hogy nem ad több tőkét a vállalatnak. Hírek szerint a svájci központi bank kész jelentős pénzügyi támogatást nyújtani a Credit Suisse-nek, és a bajba jutott pénzintézet él az ajánlattal, hogy megnyugtassa a befektetőket és elkerülje a csődöt.
