A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint nyoma sincs a hitelek iránti kereslet visszaesésének, hiszen májusban annyi lakáshitelt vettünk fel (154 milliárd forint), amennyit még soha. Mindez annak ellenére történt, hogy a lakáshitelek átlagos kamata már hat százaléknál is magasabb, igaz, ez még mindig jelentősen elmarad a pénzromlás mértékétől. De vajon kell-e tartani attól, hogy a kibontakozó gazdasági válság közepette egyre több lesz a hitelüket visszafizetni képtelen adósok aránya? És hogyan hat mindez az elszálló inflációra? Szakértőket kérdeztünk.
Palkó István, a Portfolio elemzője lapunknak nyilatkozva a májusi lakáshitelboom kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy abban komoly része van az energiatakarékos lakásokra adható zöldhitelnek. Igazából nem a hitelt felvevők száma emelkedett meg, hanem a magasabb összegű – átlagosan 30 millió forint feletti – zöldhitelek emelték meg a kifizetett teljes összeget.
A szakértő arra számít, hogy hiába a várható további kamatemelkedés, nem kell számolni a nemfizető hitelek arányának drasztikus emelkedésével. Egyrészt a felvett kölcsönökön belül a korábbinál magasabb a valamilyen módon támogatott (zöld + egyéb) hitelek aránya, amelyek fix kamatozásúak. A kamatstop, illetve a hitelmoratórium alá tartozó mintegy 330 ezer adós esetében pedig az is mérsékli a nemfizető hitelek arányát, hogy sokkal rendezettebb a követeléskezelői rendszer, gyorsabban kerülnek hozzájuk a bankoktól a hitelek, illetve hogy sok esetben a bankok maguk relatíve gyorsan járnak a problémás kölcsönök végére. Itt egyébként is akkor lehet a fizetési nehézségekkel küszködők számának emelkedésével számolni, amikor a kamatstopot, illetve a moratóriumot kivezetik, erre viszont nagy eséllyel fokozatosan kerül majd sor.
Ugyanakkor az tény, hogy a fogyasztási hiteleknél már látszik a fizetésképtelen hitelek arányának emelkedése, mert első lépésben ezek fizetésével hagynak fel baj esetén az emberek. A lakáskölcsönök esetében viszont a lehető legtovább fizetik a törlesztőt, mert a lakhatás elvesztése komoly gondot jelenthet. Palkó István ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a munkájukat elvesztők – mindenekelőtt a közszférában már beharangozott elbocsátások által érintettek – körében emelkedhet dinamikusabban a bajba kerültek száma. Nehezíti a fizetési nehézségekkel küzdők helyzetét az is, hogy a magas infláció felemészti a jövedelmeket, különösen, hogy az év eleji pénzeső után nem számíthatnak újabb extra bevételekre.
Idén nem valószínű, hogy sok hitel dőlne be
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hasonló véleményen van. Az emelkedés döntőrészt a fix kamatozású, támogatott hiteleknek köszönhető, amelyekre nincs hatása a kamatok emelkedésének. Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a kamattámogatott hitelek magas száma éppen ezért nem pénzügyi stabilitási problémát okoz, hanem a jegybank kezében lévő inflációellenes eszközt semlegesíti. Hiszen a kamatemelés célja éppen a hitelfelvételi kedv mérséklése, illetve a gazdasági növekedés visszafogása lenne, de a fentiek miatt ez most nem működik. Vagyis a gazdaságba kerülő pénz mennyisége nő, a gazdaság pörög, ami tovább hajtja az inflációt.
Virovácz Péter összességében arra számít, hogy ebben az évben nem nagyon kell arra számítani, hogy jelentősen nő a fizetésképtelen adósok száma. Amíg a kamatstop és a moratórium fennmarad, legfeljebb azoknak lehet gondja, akik öt éves kamatperiódusra szerződtek, ami éppen mostanában jár le, és árazódik át a hitel.
A jövő év már kérdéses, mert a kamatstop és a moratórium megszüntetése akár több százezer háztartást is érzékenyen érintene. Ezért az elemző úgy gondolja, a két intézkedést fokozatosan vezetik majd ki, hogy elkerüljék a tömeges fizetésképtelenséget. Miután az év elején kapott jelentős összeget az év végére biztosan elköltik a családok, a kifeszített helyzetben pedig a vállalkozások csökkentik a béremelés tempóját, a reálbérnövekedés lelassul, aminek eredménye a fogyasztás csökkenése lesz, ez pedig csökkenti az inflációs nyomást.
Nincs kormányzati elképzelés az infláció mérséklésére
Róna Péter közgazdász a hitelezési folyamatot elemezve annak makrogazdasági összefüggéseit hasonlóképpen látja, mint Virovácz Péter. – Azzal, hogy a hitelek, illetve a kamatok általános szintje messze elmarad az inflációtól, a jegybank tovább fűti az inflációt. Ugyanez a hatása a kamatstopnak, vagyis a másik oldalról a kormány intézkedései is a pénzromlás irányába hatnak. Az infláció pedig gyengíti a forintot, ami az import termékek árát emeli, ez pedig ismét csak növeli az inflációs nyomást – fejtette ki.
Mindebből az következik az Oxfordi Egyetem oktatója szerint, hogy sem a jegybanknak, sem a kormánynak nincs elképzése, milyen összehangolt intézkedésekkel lehetne lassítani a pénzromlás ütemét. Ha a cél a deficit elinflálása a gyorsuló inflációval, az is hibás elgondolás, hiszen az ársapkák alkalmazása – beleértve ebbe a rezsicsökkentést is – ezt a hatást is ellensúlyozza, azaz a deficit növekedése irányába hat. Egyrészt, mert az alacsonyabb áraknak kisebb az adótartalma, másrészt mert nem tudni, mennyiért vásárolja az állam az energiahordozókat, de jó eséllyel jelentősen magasabb áron, mint az alkalmazott ársapka, így jelentős veszteség is keletkezhet a piaci és a rezsicsökkentett ár között.
Róna Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a társadalom egyelőre nem érzi a veszélyt, mert az év eleji osztogatásból még maradt pénze, illetve mert a piaci áraktól és kamatoktól egyelőre mentesülnek. Ezeket azonban nem lehet örökké fenntartani, ezért amikor kivezetik az ársapkákat, egyszerre érheti az embereket a megemelkedett kamat és árszint, ami fizetési problémákat okozhat. Ha pedig nőni fog a nemfizető hitelállomány, annak hatása lehet a lakáspiacra is, árcsökkenés is bekövetkezhet.
