A 305 milliárd dollár kifizetetlen adósságot felhalmozó kínai Evergrande ingatlanfejlesztő vállalkozás csődközeli helyzete rámutatott a kínai gazdaság egyik nagy gondjára, a gazdaság hitelekkel történő túlfűtésére, illetve a túlzott eladósodásra. Hasonló jelek a magyar gazdaságban is megfigyelhetők, hiszen évek óta a jelentős a jegybank által is ösztönzött hitelkiáramlás, különösen a lakosság körében: egy év alatt 14,5 százalékkal nőtt a lakosság hitelállománya, de a vállalkozások eladósodottsága is tizedével emelkedett ugyanezen idő alatt. És jelentősen bővült az önkormányzati hitelek tömege is.
– A magyar kormány a gazdaság növekedését nagyon ügyesen a magánszférára számára biztosított laza hitelezési feltételekkel ösztönözte. Így az állami eladósodottság egészen a Covid-válságig nem növekedett különösebben, a magánszféra adóssága viszont annál inkább. Az egyébként Európa-szerte növekvő infláció nálunk az átlagnál gyorsabban nő, ami a túlfűtött gazdaság törvényszerű következménye. Ez azért jelent gondot, mert a jegybank kamatemelési ciklust kezdett, amelynek végét egyelőre nem látni, az viszont biztos, hogy addig tart, amíg kontroll alatt nem lesz az infláció. Ennek pedig szükségszerű következménye a lakossági hitelek havi törlesztőrészleteinek emelkedése, ami azoknak jelenthet gondot, akik kifeszített családi költségvetés mellett adósodtak el – nyilatkozta a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász.
Az unió volt szocialista tagországai között csak Bulgáriában és Horvátországban nőtt gyorsabban az eladósodottság mértéke, mint nálunk. Az infláció felgyorsulása pedig egész Európában a gazdaságba pumpált hatalmas pénztömegnek köszönhető. A pénzromlás megfékezésének legfőbb eszköze a jegybanki alapkamat emelése, ami azonban éppen az eladósodottság miatt kétélű fegyver, hiszen már most nagy számban vannak olyan családok, amelyek nem tudják, hogyan fognak törleszteni a hiteltörlesztési moratórium kivezetése után.
Róna Péter szerint a jegybank valószínűleg éppen a lakossági hitelek nagy száma miatt emelte legutóbb csak 0,15 százalékponttal az alapkamatot, mert így lassabban emelkedik a havi törlesztőrészlet. Ez az emelés azonban kevés az infláció megfékezéséhez. Úgy látja, így jövő tavaszra akár 7-8 százalék is lehet a pénzromlás mértéke. Ha valóban meg akarná fogni az inflációt az MNB, akkor nem csökkenteni kellett volna a tempón, hanem fokozni azt.
Így viszont előfordulhat, hogy a következő kormány hatalomra kerülésének idején drasztikus kamatemelésre lesz szükség, amely a gazdaságot és a lakosságot is súlyosan érinti. A közgazdász szerint minden bizonnyal azért került sor a kamatemelési tempó megfelezésére, hogy megelőzzék a hitelkamatok drasztikus növelését, ami különösen kellemetlen lett volna a kormány számára. Ezt igazolja, hogy amíg egy hónappal ezelőtt még azt kommunikálták, hogy tavaszra már 3-3,5 százalékra lassul az infláció, a minap Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó már arról beszélt, hogy erre legkorábban jövő ősszel kerülhet sor.
A hitelezés bővülése különösen az utóbbi 3-4 évben olyan nem termelő építőipari beruházásokat finanszírozott, amelyek a GDP-t ugyan az adott évben növelték, de hosszú távú fenntartásuk komoly összeget emészt fel (ilyenek a covid alatt bevételt alig termelő autópályák, stadionok és más sportlétesítmények). Ezt fejeli meg, hogy a belátható időn belül a jogállamisággal kapcsolatos viták miatt az uniós pénzek nem jönnek, illetve hogy Orbán Viktor az olcsó uniós hitel helyett piaci kamatozású, azaz drágább kölcsönt vett fel 4,25 milliárd dollár értékben.
Róna Péter elmondta, a magyar gazdaság ekkora hitelt nem képes finanszírozni, így forráshiány miatt kénytelen volt a nemzetközi piacokhoz fordulni a kormány, bármennyire is tiltakozott ellene hosszú éveken keresztül. Mindez azt jelenti, hitelezési csapda irányába indultunk. Ebből akkor szabadulhatunk, ha Orbán Viktor megegyezik az unióval, és ismét jönni kezdenek az uniós támogatások.
Nincs megállás, tovább romlik a forint árfolyama
Az utóbbi időszak gyengélkedése után úgy kellene most az erősödés a forintnak, mint egy falat kenyér. Ha nem sikerül innen fordulni, akkor akár napokon belül jöhet az új történelmi mélypont a magyar deviza számára, továbbra is belátható közelségben van a 370-es szint – írja a Portfolió. Kedd reggel 366 körül járt a forint az euróval szemben, ami minimális elmozdulást jelentett a hétfő esti értékhez képest. Tegnap már 367 közelében is járt a jegyzés, ahonnan belátható közelségben volt a másfél éve látott 369,6-os történelmi mélypont a forint szempontjából. Estére kicsit stabilizálódott a hangulat, de fellélegezni továbbra sem lehet, a mostani 366-os árfolyamtól sincs messze a kritikus szint. Ha folytatódik a rossz hangulat, illetve erőre kap a dollár, akkor a forint hamar bajba kerülhet.
