Orbán Viktor kormányfő a magyar gazdaság újraindítása kapcsán a Világgazdaság szerdai konferenciáján arról beszélt, hogy ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni. Ezek után viszont olyat ígért, mint még soha. Bejelentette: a délutáni kormányülésen azt fogja javasolni, hogy 2022 elején a gyermeket nevelőknek adják vissza a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót (szja), ha a GDP-növekedés 2021-ben egy bizonyos szint (5,5 százalék) felett lesz. Hangsúlyozta, hogy a leggazdagabbaknak nincs szükségük erre a kedvezményre, ezért az átlagjövedelem szintje alatti szja-t adnák vissza a gyermeket nevelő szülőknek január-februárban, vagyis épp a parlamenti választások előtt landolna több százezer forint, vagy akár 1 millió feletti összeg az érintettek számláján. A lépés 550-580 milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek.
Miután legalább 5,5 százalékos növekedéshez kötötte a gyereket nevelő családok személyi jövedelemadójának visszatérítését a kormányfő, azzal gyakorlatilag kimondta, hogy biztos a visszatérítés. A miniszterelnök növekedéssel kapcsolatos számítása ugyanis reálisnak tűnik, vagyis nem a valóságtól elrugaszkodott az 5,5 százalékos GDP-gyarapodás. – Azt ugyanis az első negyedév 2 százalékos növekedése alapozza meg, és legalább ugyanekkora, ha nem magasabb lesz a második negyedév teljesítménye, így nagyon nagy krachnak kellene bekövetkezni a második félévben ahhoz, hogy ne érjük le a kormányfő által emlegetett 5,5 százalékos növekedést. Sőt, a mi számításaink szerint éves szinten akár 7-7,5 százalékos is lehet a gazdaság bővülése, vagyis az év végére ledolgozzuk a koronavírus okozta visszaesést – nyilatkozta a Magyar Hangnak Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.
Más kérdés, hogy az ilyen gyorsan magára találó gazdaságnak szüksége van-e egy mesterséges növekedési impulzusra. Mert az a közel 600 milliárdos visszatérítés, ami a családokhoz kerül, jó eséllyel azonnal visszakerül a gazdaságba, azaz fűti majd, amire a jelen helyzetben igazából nincs szükség. Ez a visszafizetés gazdaságpolitikai szempontból semmiképpen sem indokolt, mert növeli a költségvetési kiadásokat és a hiányt, persze az igaz, hogy ezzel emeli a jövő évi növekedés tempóját. Erre hívta fel egyébként a figyelmet Matolcsy György jegybankelnök a konferencián: a jelenlegi helyzetben, amikor egyre nagyobb az inflációs veszély, nem lenne szabad nyomni a gázt.
Vagyis a jelek szerint ugyanúgy túlfűtött lesz a gazdaság, mint a válság előtt, azzal a különbséggel, hogy most a jegybank azt nem támogatja monetáris eszközökkel – erre utal, hogy vége a Növekedési Hitelprogramnak – helyette a kormány indít hitelprogramot fél százalék körüli kamattal a kkv-knak.
Az elemző szerint a jegybank aggályai érthetőek, mert a túlfűtött gazdaság tovább növeli az amúgy is magas inflációs veszélyt. Ugyanezen okból tartja helytelennek a kormány által tervezett hitelprogramot, amely újabb lökést ad a gazdaságnak. Ha hozzávesszük ehhez az említett közel 600 milliárd forintot – ami mellesleg csaknem egy százalékponttal növeli a költségvetési hiányt –, akkor reális veszély az infláció megugrása. Virovácz Péter szerint ezt a veszélyt érzi az MNB vezetése, és ezért jelezték előre a konferencián a júniusi kamatemelést. Sőt, egy másik tanácskozáson Virág Barnabás, a jegybank alelnöke arról beszélt, az infláció megfékezése érdekében kamatemelési ciklusra kell számítani. És itt kell visszatérni a kormány által beígért hitelprogramra, az ugyanis a kkv-k esetében megsemmisíti a kamatemelés hatását, azaz erősíti a túlfűtöttséget – jegyezte meg Virovácz.
Kérdésünkre az elemző elmondta, az év végéig akár 60-75 bázisponttal is emelkedhet az alapkamat, azaz 1,2–1,35 százalék körüli szintre is nőhet a mértéke. Ezt a hitelkamatok a kamatperiódus végén követni fogják. Miután a lakáshitelek egy része 3-6 hónapos kamatperiódusra köttetett, negyed vagy fél éven belül érzik majd az adósok a törlesztőrészletek emelkedését. A növekedés mértéke havi több ezer forint lehet, de akár a tízezret is elérheti. Az az átlagpolgár pedig, akinek nincs hitele, egyértelműen a drágulásban érzékeli majd ennek a költségvetési politikának a hatását.
A törlesztőrészletek emelkedése mérsékeltebb lenne, ha kevesebbet költene a kormány, hiszen a gazdaság jelent állapotában az nem szükségszerű. Amennyiben ugyanis nem kerülne vissza a gazdaságba a mintegy 600 milliárd forint, a költségvetési hiány is kisebb lenne, így nem növekedne olyan nagy mértékben az inflációs nyomás a gazdaságban. Ez esetben a jegybank a kamatemelés egy részét megspórolhatná, így a törlesztőrészletek is kisebb mértékben növekednének.
Érdekes egybeesés – mondta a választási költségvetést firtató felvetésünkre az elemző –, hogy a kormány éppen a választás évében juttat vissza hatalmas összeget a családoknak. Pont akkor, dinamizálják többek között ezzel is gazdaságot, amikor a gazdaság már kiheverte a Covid-válságot, és saját erejéből is lendületes növekedésben van, vagyis amikor ezt semmi nem indokolja.
