Szakemberek és az ágazati érdekképviselet szerint az azonnali áfacsökkentés és a hatósági árkorlátozások kivezetése nélkül a belföldi zöldség- és gyümölcstermesztés végérvényesen összeomolhat. Ezzel egyelőre adós az új kormány.
„Hibának tartom, hogy elmaradt az ígért áfacsökkentés és nem vezették ki az árrésstopot. Ugyanakkor el tudom fogadni azt is, hogy a költségvetés helyzete ezt most nem teszi lehetővé. Pedig bíztam benne, hogy bekerül majd az első intézkedések közé. Rengeteg termesztő gondolkodott beruházásokban, és a kormányváltáshoz azt társította, hogy végre lesz piaca a magyar terméknek, bekerül a multikba, és eltűnik az áfacsalt import. Ez eddig nem következett be. Tegnap és ma is rengeteg telefonhívást kaptam kétségbeesett termelőktől, akik próbálnak segítséget kérni, hogy vegyem meg a sütőtöküket, az almájukat, a szilvájukat, mert nem tudják eladni. Mindezt abban az esztendőben, amikor az évszázad aszálya és fagykára sújtotta az országot, és soha nem volt ilyen alacsony a termés” – mondta a Magyar Hangnak Bűdi Zsolt, a kecskeméti Bács Zöldért Zrt. alapító-tulajdonosa.
27-ről 5-re
A szakembert, az utolsó megmaradt hazai „Zöldért” vállalat tulajdonosát annak kapcsán kérdeztük, hogy a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éles hangvételű közleményt adott ki. Az ágazati képviselet nyilatkozatában szorgalmazta az áfacsökkentést s az árrésstop rendszerének haladéktalan kivezetését. A szakmai szervezet rámutatott: a kiskereskedelmi árkorlátozások, a 27 százalékos, Európában egyedülállóan magas áfakulcs, a gazdasági intézkedések elmaradása miatt a hazai termékek drasztikusan kiszorulnak a nagy üzletláncok polcairól. Sürgetik a kormánynál az ígért, öt százalékra való áfacsökkentét, figyelmeztetve, hogy érdemi beavatkozás nélkül néhány éven belül kritikusan összezsugorodhat a hazai termelés, és a magyar családok asztalára szinte kizárólag külföldi áru kerül majd.
A sertésnél meglépték
Bűdi Zsolt szerint a hazai zöldség- és gyümölcságazat drámai mélypontra jutott. Míg néhány évtizeddel ezelőtt Magyarország képes volt a fél régiót ellátni friss alapanyaggal, mára ezeknek termékeknek mintegy kilencven százaléka külföldről érkezik hazánkba. 16 év alatt harmadára esett a termelők száma. Még az olyan alapvető élelmiszerek esetében is kiszolgáltatottá váltunk, mint a burgonya vagy a vöröshagyma, pedig ezek termesztése gépesített, iparszerű folyamat, amely nem szűkös munkaerőkapacitás kérdése. Mint mondja, mindezt az adózatlan szürkegazdaság és az illegális import okozza. A külföldről, lánckereskedelmi trükkökön át beáramló áru elfojtja a tisztességes hazai termesztőket, miközben a polcokon lévő importáruk nagy részének növényvédőszer-terheltsége nagyságrendekkel meghaladja a szigorúan ellenőrzött hazai termékekét.
„Nem kell nekem hinni, ott vannak a jó példák: a sertéságazatban az áfacsökkentés, vagy a gabonaüzletágban a fordított áfa bevezetése azonnal hihetetlen eredményt hozott. 35 éve ezzel foglalkozom, és látom azokat a furgonokat, amik lengyel rendszámmal, román sofőrrel hozzák be a török meg görög árut áfa nélkül. Mindenki befizetné, ha öt százalék lenne az áfa, és a termékek mind számlával jönnének. A költségvetésre nézve semmilyen negatív hatást nem okozna. Három hónapig lenne csak kevesebb a bevétel a 27 és az 5 százalék közötti különbség miatt, viszont a másik oldalon azonnal megszűnne a jogosulatlan áfa-visszaigénylés lehetősége. A kettő egyensúlyban állna” – hangsúlyozta a szakember.
Francia kapcsolat
A probléma másik fontos része szerinte az egészségügyi kockázat. A marokkói csemegeszőlőt 24-szer kell megpermetezni egy szezonban, majd kőolajszármazékból álló gombaölős bevonattal látják el, hogy a hűtőházból hónapok múlva is gyönyörűen lehessen kitárolni. A magyar vásárló pedig megveszi, de a tévében arról beszélnek a szakértők, hogyan áztassuk szódabikarbónás vízben, miként dörzsöljük fogkefével, hogy lejöjjön a vegyszer. Egyetért a szervezettel abban, hogy az árrésstopot is azonnal ki kellett volna vezetni, mert a multik ezt a veszteséget szétterítették a többi termékre, ami még drágábbá tette a vásárlást, és csökkentette a magyar zöldségek piacra jutási esélyét.
Bűdi Zsolt nemzetközileg már bizonyított megoldást javasol. „A megoldás egyszerű, nem én találtam ki. A francia modellt kell átvenni, ami hat éve zseniálisan működik. 25 százalékban maximálták a multik árrését a helyi termelők áruit illetően, az áfa pedig öt százalék. Ezzel elérték, hogy maximum 30 százalék teher rakódik a hazai árura, a termesztés így nem zuhant össze. A multik, a minisztérium és a termelők leültek, és szerződést kötöttek. Nálunk is ezt kellene meglépni, mert az élelmiszeren nyerészkedni a legrosszabb megoldás".
Az árrésstop az infláció csökkentéséhez sem járult hozzá
Az árrésstoprendszert haladéktalanul meg kell szüntetni, mert kedvezőtlenül hat a zöldség- és gyümölcságazatra, az infláció csökkentéséhez pedig nem járult hozzá – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet hétfői közleményében. A szervezet rendkívül elhibázottnak tartja az intézkedést, amely „az utolsó szögeket veri az ágazat koporsójába”, felgyorsította az import áru térnyerését, a magyar gazdákat versenyhátrányba szorította.
Az árrésstop hosszabb távon helyrehozhatatlan károkat okozhat, mert a kiskereskedelmi láncok érdemi profit hiányában olcsóbb termékeket forgalmaznak, növelve a gyenge minőségű import áruk arányát, miközben a zöldségek és gyümölcsök európai termelői árszintje amúgy is alacsony, nagy részüknél a nyereségesség határán mozog, vagy még azt sem éri el - mutattak rá a közleményben. A FruitVeB úgy látja, hogy néhány éven belül eltűnhet a belföldön termesztett zöldség és gyümölcs a kiskereskedelemből, amennyiben nem lesz változtatás.
