Akár már 2023-ban bevezetheti az eurót Bulgária és Horvátország

Akár már 2023-ban bevezetheti az eurót Bulgária és Horvátország

Az uniós közös valuta, az euro szimbóluma az Európai Központi Bank székhelyének is helyet adó németországi Frankfurt városában (Fotó: Mauro Sbicego/Unsplash)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Európai Központi Bank (EKB) pénteken bejelentette, hogy elfogadták Horvátország és Bulgária csatlakozási kérelmét az euró előszobájának tekintett ERM2-be – írja a Reuters-re hivatkozva a Portfolió.

Az euróövezet pénzügyminisztereinek és az EKB tisztviselőinek döntése után a két ország egyben csatlakozik a bankunióhoz is, és október 1-től az EKB látja el a legnagyobb horvát és bolgár bankok felügyeletét.

Az Európai Bizottság is üdvözölte a döntést, amelynek értelmében 2015 után ismét új tagja lehet az eurózónának. A két tagállam leghamarabb 2023-ban léphet be az eurózónában, az ERM2-ben ugyanis két évet kell eltölteniük.

A két országnak az ERM2 keretében stabilan kell tartaniuk a devizájuk árfolyamát, amely +-15 százalékos sávban mozoghat az euróval szemben. Ez Bulgáriának nem jelenthet gondot, mert a leva árfolyama évek óta az euróhoz rögzített, de a kuna árfolyama sem lépte át az elmúlt években az egyébként meglehetősen tág sávot.

A két év után azonban egyéb feltételeknek is meg kell felelni, mielőtt elnyerik az eurózóna tagságot a tagállamok. A maastrichti követelményeknek Bulgária és Horvátország nagyrészt megfelel, így a 2023-as céldátum reális lehet.

Ami a magyar eurót illeti, épp június elején állapította meg az Európai Központi Bank, hogy ugyan egyre több feltételt teljesít Magyarország, de az euró esetleges bevezetése előtt további lényeges gazdasági reformokat kellene végrehajtania. Egyelőre azonban politikai akarat sincs arra, hogy lecseréljük a forintot euróra. A Portfolió emlékeztet, hogy az utóbbi években az euróbevezetéssel kapcsolatos hivatalos viták is elmaradtak. 

Varga Mihály 2016-ban úgy fogalmazott, hogy az évtized végére „nem lehet alaptalan” a közös deviza bevezetése. Lassan itt vagyunk az évtized végén, de egyelőre nem látszik, hogy ennél közelebb lenne a kormányzati álláspont.

Az MNB az utóbbi években még elutasítóbb volt a bevezetéssel, és idén januárban a jegybank bemutatta Maastricht 2.0 névre keresztelt feltételrendszerét, melynek teljesülése esetén szerintük érdemes lenne bevezetnünk az eurót. Ez egy sokkal komplexebb rendszer, mint a jelenlegi feltételek, ennek megfelelően nehezebb is teljesíteni.