Akár 2032-ig is elhúzódhat Paks II. néven futó beruházás – írja a Népszava. A napilap egyrészt arra alapozza állítását, hogy az atomerőmű bővítésében részt vevő szakemberek is egyre gyakrabban emlegetik ezt a dátumot, másrészt arra, hogy Orbán Viktor is célzott már erre. A miniszterelnök ugyanis úgy fogalmazott moszkvai látogatása során: igyekeznek betartani a hivatalosnak számító 2026–27-es határidőt, de a beruházás rengeteg technikai kérdést vet fel, ilyennek nevezte például az Oroszország számára ismeretlen európai uniós bürokratikus gyakorlatát.
Forrásaik szerint az orosz tervek tartalma, formája és minősége nem elégíti ki az EU-s előírásokat. A már említett Orbán–Putyin-találkozó is azért jött létre a Népszava forrásai szerint, hogy a két vezető tisztázza a csúszások okozta feszültségeket.
A lap emlékeztet arra is, hogy négy és fél éve a magyar kormány váratlanul gigantikus hitelmegállapodást kötött Oroszországgal az új paksi erőmű finanszírozásáról, a kormány még 2023-as céldátumot jelölt ki az első blokk átadására. Ám amikor a megállapodást törvénybe foglalták, abban már nem szerepelt a határidő, az átadás időpontja pedig csúszni kezdett. Az orosz hitelt bemutató törvény elfogadásakor már arról volt szó, hogy azt a kormány 2025-ig használhatja fel, és 2026-tól kezdi törleszteni. Egy korabeli EU-s dokumentum szerint a két fél 2024-26-os átadásban állapodott meg.
Aszódi Attila, az erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár 2015-ben még 2023–24-es átadásról, illetve az azt követő másfél éves próbaüzemről beszélt, vagyis arról, hogy az erőmű ténylegesen 2025–26-ban állhat üzembe. Tavaly év végére, amikorra az EU megadta az összes szükséges engedélyt, már 2026–27-es átadást emlegettek.
Az Országos Atomenergia Hivatal tavaly év végén adta ki a paksi atomerőmű 4. blokkjának üzemidő-hosszabbítási engedélyét. A négy blokk meghosszabbított működési engedélye így 2032 és 2037 között jár le. Amennyivel előbb készül el az új blokk, annyi ideig együtt működik a régiekkel.
