Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) módosította 2022. évi finanszírozási tervét, így lehetővé válik további benchmark méretű nemzetközi devizakötvény kibocsátása, amellyel tovább tudja diverzifikálni a forrásbevonást – olvasható az adósságkezelő keddi közleményében. A dokumentum szerint maximum 2,5 milliárd eurós extra devizakibocsátás jöhet.
A módosított tervnek megfelelően így 2022-ben a teljes bruttó devizakötvény-kibocsátási keret 5,1 milliárd euró, amelyből a már megvalósult 2022. februári szamuráj kötvénykibocsátás mellett további legfeljebb 4,5 milliárd euró ekvivalens nemzetközi devizakötvény-kibocsátásra van lehetőség. Ez a keret zöld panda-kötvény kibocsátást, valamint befektetői igény esetén felmerülő zártkörű kibocsátásokat is tartalmazhat – írják.
A nemzetközi kötvénykibocsátás összhangban áll az ÁKK Zrt. azon stratégiai céljával, hogy tovább növelje az államadósság átlagos hátralévő futamidejét és befektetői diverzifikációját.
A tervben szereplő devizakötvény kibocsátási keret nem veszélyezteti azt, hogy a deviza-adósság aránya a teljes adósságon belül kijelölt 10-25% közötti referencia-tartományon belül maradjon – emelik ki.
A decemberben elfogadott tervhez képest nincs változás abban, hogy az ÁKK Zrt. 2022-ben legfeljebb 2 milliárd dollár mértékben vásárol vissza a 2023–24-ban lejáró devizaadósságot azok előfinanszírozásának céljából publikus tender illetve másodpiaci tranzakciók keretében. A devizakötvény visszavásárlásból 2022-ben eddig 50 millió dollár valósult meg. Összehasonlítva a 2021. decemberében publikált 2022-es finanszírozási tervvel, amiben 2 milliárd euró értékű devizahitel felvétel szerepelt, a módosított finanszírozási terv legfeljebb 1 milliárd euró értékben célozza meg devizahitel lehívását, beleértve a projekthiteleket (például EIB, CEB, AIIB stb.), a korábbi évek gyakorlatával összhangban.
Az intézményi forintkötvény-kibocsátás terv 100 milliárd forinttal emelkedik a korábbi tervezethez képest, kizárólag az idei év folyamán már megvalósult, vártnál magasabb kibocsátás következtében. Az év hátralévő részét tekintve nem változik a forintkötvény-kibocsátás tervezett volumene.
A kormány ugyanakkor tartani kívánja az idei évre betervezett 4,9 százalékos hiánycélt. Szakértők szerint az a tény, hogy az adósságkezelő jelentősen megemelte devizakibocsátási tervét, arra enged következtetni, hogy a kormány nem számol az idei évre várható uniós források egy részével.
Erre utalt már Orbán Viktor a választások után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón, amikor azt mondta, hogy „ha nem kapunk pénzt Brüsszelből, akkor Magyarország a pénzpiacokról is tudja magát finanszírozni”.
