A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstopként ismert szabályozás alaptörvény-ellenességét – írja a Portfolió a Magyar Bankszövetség közleménye alapján.
Mint írják, a kormány még 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. „E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02 %-os kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.”
– A Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop rendeletet a Kormány annak ellenére hosszabbította meg, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet már nem állt fenn – állapítják meg. „A meghosszabbított kamatstop hatálya 2024. december 31. volt, de ezt a Kormány a mérséklődő infláció, a 18 %-ról 6,5 %-ra csökkenő irányadó kamatszint ellenére hatodik alkalommal is meghosszabbította, 2025. június 30-ig. A kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés, nem utolsó sorban azért, mert a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is” – olvasható a közleményben.
Mivel a kamatstop rendelet, illetve annak meghosszabbítása „a magánjogi jogviszonyokba avatkozik be alkotmányossági megalapozottság nélkül utólag, szükségtelenül és aránytalanul”, ezért egyes bankok – OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., Erste Bank Hungary Zrt., K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. – ezen rendelkezések alaptörvénybe ütközésének megállapítását kérik az Alkotmánybíróságtól.
