Amit az árstopos csirkemellen nyerünk, azt a csirke többi részén elveszítjük

Amit az árstopos csirkemellen nyerünk, azt a csirke többi részén elveszítjük

Az élelmiszerárstopról tájékoztató tábla a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzlet bejáratában 2022. február 1-jén (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Már majdnem másfélszer annyiba kerül a csirkecomb, a rétesliszt és a krumpli, mint egy éve. A kereskedők az árstop miatti veszteségeiket is a vásárlókra hárították, ami más termékek árában mutatkozik meg. Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon az egyik legnagyobb az élelmiszer-drágulás az Unióban – derül ki az RTL Híradó riportjából.

A televízió elkérte a KSH-tól az infláció számolásához használt termékek árváltozását. A paradicsom és a burgonya árát 40 százalék fölött emelték tavalyhoz képest, miután kevesebb termett belőle. Mint Földvári László kereskedő az RTL Híradónak elmondta: mindenki panaszkodik, de azért viszik. Enni kell.

A legkedveltebb húsféle Magyarországon a baromfi. Csejtei László szombathelyi hentes már az árstop februári bevezetése előtt azt mondta, nem akar veszteséget termelni a csirkemell és a far-hát árának befagyasztása miatt. Januárban úgy fogalmazott a Híradónak: „Nekünk rá kell tennünk a hasznot, de akkor másra kell rátenni, nem erre a két termékre. Ez ugyanaz, visszamegyünk a szocializmusba, és hatósági árak vannak.” 

Az árstopos szárnyvég nem drágult, de a szárnyért 43 százalékkal, a csirkecombért pedig 47 százalékkal többet kell fizetni, mint egy éve. A befagyasztott árú sertéscomb ugyanannyiba kerül, a májkrémért viszont 31 és fél százalékkal többet kérnek. A finomliszt árát befagyasztották, de a rétesliszté 47 százalékkal nőtt tavalyhoz képest.

Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője azt mondta a Híradónak, hogy jobban megemelték azoknak a termékeknek az árát, amelyekre nem vonatkozik az árstop. „Amit a csirkemellen megnyerünk, ha azt vásároljuk, azt a csirkecombon és a csirke többi részén elveszítjük” – fogalmazott.

Egyetlen év alatt 18,3 százalékkal drágultak a feldolgozatlan élelmiszerek Magyarországon az Eurostat friss adatai szerint. Nagyjából kétszer akkora ütemben, mint Csehországban és Ausztriában, és nagyobb mértékben, mint a horvátoknál, a románoknál illetve a lengyeleknél. Ott a kereslet mérséklése fékezte az árakat. Hornyák József szerint azonban Magyarországon ez nem jön szóba, itt a kereslet jelentős mértékben növekszik, ami pedig az szja-visszatérítésnek, a 13. havi nyugdíjnak, és ehhez hasonló egyedi tényezőknek a hatása. Így a vállalkozók és a vállalatok tovább tudják növelni az árakat.

Címkék: élelmiszerár, árstop