Már majdnem másfélszer annyiba kerül a csirkecomb, a rétesliszt és a krumpli, mint egy éve. A kereskedők az árstop miatti veszteségeiket is a vásárlókra hárították, ami más termékek árában mutatkozik meg. Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon az egyik legnagyobb az élelmiszer-drágulás az Unióban – derül ki az RTL Híradó riportjából.
A televízió elkérte a KSH-tól az infláció számolásához használt termékek árváltozását. A paradicsom és a burgonya árát 40 százalék fölött emelték tavalyhoz képest, miután kevesebb termett belőle. Mint Földvári László kereskedő az RTL Híradónak elmondta: mindenki panaszkodik, de azért viszik. Enni kell.
Havi húszezer forintos élelmiszerkupont javasol Ujhelyi István
Több olyan uniós keret van, amely most ugyan a kormány bűnei miatt be vannak fagyasztva, de megfelelő kompromisszum esetén elérhetővé válnak és felhasználhatóak erre a célra – írta.
A legkedveltebb húsféle Magyarországon a baromfi. Csejtei László szombathelyi hentes már az árstop februári bevezetése előtt azt mondta, nem akar veszteséget termelni a csirkemell és a far-hát árának befagyasztása miatt. Januárban úgy fogalmazott a Híradónak: „Nekünk rá kell tennünk a hasznot, de akkor másra kell rátenni, nem erre a két termékre. Ez ugyanaz, visszamegyünk a szocializmusba, és hatósági árak vannak.”
Az árstopos szárnyvég nem drágult, de a szárnyért 43 százalékkal, a csirkecombért pedig 47 százalékkal többet kell fizetni, mint egy éve. A befagyasztott árú sertéscomb ugyanannyiba kerül, a májkrémért viszont 31 és fél százalékkal többet kérnek. A finomliszt árát befagyasztották, de a rétesliszté 47 százalékkal nőtt tavalyhoz képest.
Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője azt mondta a Híradónak, hogy jobban megemelték azoknak a termékeknek az árát, amelyekre nem vonatkozik az árstop. „Amit a csirkemellen megnyerünk, ha azt vásároljuk, azt a csirkecombon és a csirke többi részén elveszítjük” – fogalmazott.
Egyetlen év alatt 18,3 százalékkal drágultak a feldolgozatlan élelmiszerek Magyarországon az Eurostat friss adatai szerint. Nagyjából kétszer akkora ütemben, mint Csehországban és Ausztriában, és nagyobb mértékben, mint a horvátoknál, a románoknál illetve a lengyeleknél. Ott a kereslet mérséklése fékezte az árakat. Hornyák József szerint azonban Magyarországon ez nem jön szóba, itt a kereslet jelentős mértékben növekszik, ami pedig az szja-visszatérítésnek, a 13. havi nyugdíjnak, és ehhez hasonló egyedi tényezőknek a hatása. Így a vállalkozók és a vállalatok tovább tudják növelni az árakat.
A 80 forintot is elérheti a tojás ára
A legolcsóbb tojások akciósan sem lesznek 55-60 forint alatt, és inkább a 70-80 forintos árszint lesz jellemző – mondta Raskó György agrárközgazdász.
