Miközben az unió legtöbb országában jelentős támogatást kapnak a koronavírus-válság miatt elrendelt lezárások következtében bajba kerültek, nálunk csak hónapokkal később, sokak szerint az utcai tiltakozás nyomására fizette ki a kormány a munka nélkül maradt vendéglősöknek és szálláshely-szolgáltatóknak a bértámogatást.
A hazánkban 2020 tavaszán bevezetett bértámogatásra alig volt jelentkező, mert olyan szigorúak voltak a feltételek. Többszöri módosítást követően az augusztus végéig élő rendszerben a 15-75 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozók kieső munkabérének hetven százalékát fizette a költségvetés. Ez a legkedvezőbb esetben is legfeljebb a bér hatvan százalékát érte el. Emellett az 538 ezer katázó vállalkozás közül 81 ezernek négy hónapon keresztül nem kellett adót fizetnie.
A második hullám idején, novembertől a vendéglátásban dolgozók bérének felét igényelhették igen bürokratikus úton a vállalkozók, illetve mentesültek a bér után fizetendő munkáltatói járulékok alól. Decemberben ezt a rendszert kiterjesztették a szálláshely-szolgáltatókra is, illetve utóbbiak a korlátozások miatt ki nem használt foglalások díjának 80 százalékát is megkapták.
Ezzel szemben Orbán Viktor laboratóriumában, Ausztriában a költségvetés az idén márciusig élő rendszerben a csökkentett munkaidőben dolgozók bérének akár 80-90 százalékáig egészíti ki a havibért.
Németországban az állam akkor is támogatja a bajban lévőket, ha munkanélkülivé váltak. Az ideiglenesen elbocsátott munkavállaló bérének hatvan százalékát fizeti a munkaügyi hivatal. A részmunkaidőben foglalkoztatottak a nettó bér hatvan százalékát kapják a kieső munkabér ellensúlyozására a költségvetéstől. Amennyiben a bércsökkenés nagyobb mint ötven százalék, akkor a 90. naptól a támogatás akár 87 százalék is lehet. A rendszer működését többször meghosszabbították, jelen állás szerint az év végéig marad hatályban.
Csehországban az Antivírus nevű programban tavaly március– áprilisban a kieső bérek nyolcvan százalékát térítette meg a költségvetés, majd októberig annak hatvan százalékát. Az ekkor életbe lépett „kurzarbeit”-rendszer nemcsak a mostani veszélyhelyzetre vonatkozik annak megszüntetéséig, hanem minden hasonló esetre, így járvány, természeti katasztrófa, kibertámadás vagy gazdasági válság idejére. Amennyiben ezen okok miatt nem tudja a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatni a dolgozót, de az alkalmazott hetente legalább két napot dolgozik, úgy három hónapig 70, újabb három hónapig 65, majd megint negyedévig 60 százalékos bértámogatásra számíthat.
Szlovákiában az „Elsősegély” program nevet kapta a mentőcsomag, amelyben a bezárt vállalkozások – amennyiben legalább két hónapig tovább alkalmazták a dolgozót – az alkalmazott átlagkeresetének nyolcvan százalékát kaphatták tavaly, legfeljebb havi 880 eurót (313 ezer forint). Az idei évben már az alkalmazott teljes bérköltsége a támogatás alapja, és 1100 euró (392 ezer forint) a felső határ, a foglalkoztatási kötelezettség pedig a korábbi kettőről egy hónapra csökkent. A részmunkaidőben alkalmazottak esetében tavaly – cég bevételcsökkenésétől függően – sávos támogatást kaptak, amelynek legnagyobb összege munkavállalónként 540 euró volt. Ezt az idén 810 euróra emelték. 2022-től pedig – akárcsak a csehek – általános, bármiféle veszélyhelyzet esetében alkalmazható bér támogatási rendszert léptetnek életbe, amelyben a támogatás felső határa 1340 euró (477 ezer forint).
Hollandiában a tavaly áprilisban indult NOW elnevezésű programban az idegenforgalmi cégeknél a forgalomvesztés függvényében sávos támogatásra volt jogosult a vállalkozó akár a dolgozói bérek 90 százalékáig, amit 40 százalékos közteher-támogatás fejelhet meg. A program következő, októberben indult fázisa 2021. július 1-jéig tart. Ennek első szakaszában maradt a 90 százalékos határ, az idei év első negyedében ez 70 százalékra esett vissza, a második negyedévben pedig 60 százalékra.
Franciaországban a kormány tavaly március óta a turisztikában dolgozók közül azoknak a teljes bérét állja, akik a korlátozások miatt váltak időlegesen munkanélkülivé. Október elseje után változott a rendszer, és azóta a munkáltatónak kell állnia a bér 15 százalékát, a maradék 85 százalékot a költségvetés fizeti.
Romániában az állam a vendéglátóiparban alkalmazottak fizetésének negyedét fizeti jó pár hónapja, a vállalkozások pedig támogatásra pályázhattak. Ez utóbbi lényege, hogy az állam állja a 2019-es és a 2020-as év árbevétele alapján kimutatott tavalyi veszteség ötödét.
Belgiumban az állam biztosítja az ideiglenesen vagy véglegesen munkanélkülivé vált személy megszűnt jövedelmének 70 százalékát, 2754,76 euró (egymillió forint) összegig. A március végéig érvényben lévő rendszerben a karantén miatt rendeleti úton bezárt vállalkozások vagy azok beszállítói nak munkavállalói minden munka nélkül töltött nap után 5,63 euró (kétezer forint) pótlékot kapnak a munkanélküli ellátásokon felül.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/7. számában jelent meg február 12-én.
