Ha nem lenne ársapka bizonyos termékeken és az üzemanyagon, akkor 17-18 százalékos infláció jelenne meg a statisztikában. A most tapasztalható infláció elsősorban a nemzetközi hatásoknak köszönhető, de nagy szerepet játszik benne az elmúlt évek gazdaságpolitikája – értékelte a friss inflációs eredményeket lapunk megkeresésére a K&H Bank elemzője, aki szerint a pénzromlás ütemének lassulására sem a nemzetközi helyzet, sem pedig a belső hatások miatt nem érdemes számítani.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 11,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára tavaly júniushoz viszonyítva 22,1 százalékkal, májushoz mérve 2,9 százalékkal emelkedett. A szeszes italok 9,5 százalékkal, a dohányáruk 5,9 százalékkal kerültek többe, mint tavaly júniusban. A tartós fogyasztási cikkekért 12,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a használt személygépkocsikért 17,6, az új személygépkocsikért 12 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára a múlt hónapban 11,2 százalékkal volt magasabb, mint egy éve. A szolgáltatások díja 5,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 26,1, az üdülési szolgáltatás 10,5 százalékkal került többe.
Németh Dávid szerint az utóbbi 4-5 év magas nyomású gazdaságpolitikája azt jelentette, hogy az állam nulla közeli kamat mellett biztosított rengeteg forrást, ezzel megnövelte a forintlikviditást és felpörgött a beruházási kedv. – Erősen túlkeresletes lett a piac, kapacitáskorlátok jelentek meg, ez pedig beindított egy jelentős költségnövekedést és bérfejlesztést. Feszes munkaerőpiac jött létre, kialakult az erős belső kereslet – fogalmazott az elemző, megjegyezve: a magas bérdinamika, illetve az idei év elején a háztartásoknak kihelyezett óriási összegek (adó-visszatérítés, támogatott hitelek, nyugdíjemelés) a keresletet tartják magasan, ami eleve gerjeszti az inflációt.
Németh Dávid szerint a belső hatások mellett kedvezőtlen a nemzetközi gazdasági helyzet is, hiszen a háború és az Oroszországra kivetett embargók miatt a gáz ára emelkedni fog, ami felfelé hajtja a világpiaci árakat, ez ellen pedig nem védett a nyersanyagok és más árucikkek terén is behozatalra szoruló magyar gazdaság és piac. Minderre pedig ráerősít a forint devizapiaci gyengélkedése.
A kilátásokat illetően az elemző kifejtette, az aszály miatt várhatóan jelentősen emelkedni fog a gabona (így a pékáru), valamint a zöldség és a gyümölcs ára. Az állami és önkormányzati beruházások leállásával ugyanakkor valamelyest csökkenni fog a kereslet, ami fékezőleg hat az inflációra. Emellett pozitívan fog hatni a statisztikára az éves bázishatás is: tavaly ilyenkor még igen alacsonyan, 3 százalék körül alakult az infláció, amihez képest igen jelentős a most látható pénzromlás, ám ősszel már emelkedő pályára állt az infláció, szeptemberben és októberben pedig ez az időszak lesz az éves összehasonlítás alapja.
A valószínű negatív hatások között említette még, hogy az egyes élelmiszerekre és az üzemanyagokra kivetett ársapkát előbb-utóbb le kell venni és ha nem is száz, de harminc-negyven százalékban közvetlenül a fogyasztók fogják megfizetni a piaci árakat. – Ársapka nélkül már most is 17-18 százalék körül alakulna a forint gyengülésének üteme – tette hozzá az elemző, aki szerint az MNB 12-16 százalékos sávban várt idei inflációs várakozásai egyelőre tarthatónak tűnnek.
