Hétfőn, a Munkáltatók Országos Szövetséggel (VOSZ) kötött együttműködési megállapodás aláírásakor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismét elővette kedvenc fenyegetését, az ársapkákat. Ezúttal a bankokat fenyegette meg: amennyiben nem engednek az indokolatlanul magasra emelt bankszámladíjakból – amelyek a miniszter szerint sokkal gyorsabban emelkedtek, mint a lakossági tranzakciós díj áthárításából következne –, akkor erre a szolgáltatásra is ársapkát tesznek. A miniszter arról is beszélt, hogy szerinte szükség lenne a családok és nyugdíjasok esetén egy speciális csomagra, a bankok ezzel kapcsolatos javaslatát azonban nem tartja kielégítőnek. A tervezett intézkedéssel, csakúgy mint a korábbi ársapkák alkalmazásával vagy a hétfőtől bevezetett árrésplafonnal a kormány elismeri, gazdaságpolitikai intézkedésekkel képtelen kezelni a gazdasági problémákat, ezért a szocializmust idéző, piacidegen intézkedésekkel igyekszik mederbe terelni a gazdasági folyamatokat, még ha azok hosszú távú hatása károkat is okoz. Gondoljunk csak a tavalyi ársapkák infláció erősítő hatására.
– A bankok nem emelhetik díjaikat tetszés szerint. Az egy évtizeddel ezelőtti bevezetésük óta öt alkalommal emelt tranzakciós díjat a Magyar Nemzeti Bank állásfoglalása értelmében azonban átháríthatják az ügyfelekre. De joguk van a díjak inflációkövető emelésére is – mondta Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu szakértője azt is elmondta, a bankok azt megtehetik, hogy egyes olcsóbb számlacsomagokat megszüntetnek, esetleg a számlaköltségeket csökkentő akciókat befejezik, és így drágább lehet a bankolás. Ezek az intézkedések a jogszabályok szerint nem minősülnek díjemelésnek.
Nagy Márton most a bankokat fenyegeti
A nemzetgazdasági miniszter megtalálta az ideális ellenséget.
Azt Gergely Péter is elismerte, hogy valóban magasak a banki díjak, évekre visszanyúló elemzésük azonban arra is rámutat, hogy a díjemelkedésnek legalább a felét a tranzakciós és egyéb díjak növekedése teszi ki. Összességében elmondható, hogy az átlag bankszámla után a bank számára fizetett díjnak mintegy fele adók és különböző díjak formájában a költségvetést gazdagítja.
Kérdésünkre elmondta, ha az egyik oldalon a jogszabályok engedik az inflációs díjemelést, illetve lehetővé teszik a tranzakciós díj áthárítását, a másik oldalon a kormány viszont ezt nem kívánatosnak tartja, és kötelezi a bankokat a díjak csökkentésére, az jogi problémákat vethet fel.
Gergely Péter arról is beszélt, hogy a bankszámlavezetés sok esetben azért drága, mert az ügyfél egy nagyon régi bankszámlát használ, amely fölött eljárt az idő. Ma már szinte minden bank kínál olyan számlacsomagot, amely meghatározott feltételek, például havonta bizonyos összeg érkezése esetén nagyon kedvező feltételeket kínál, akár valóban teljesen ingyenes bankszámlát. Annál is inkább reális ez a lehetőség, mert az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek, így a korábban elérhetetlennek tűnt havi utalási összeg ma már könnyen teljesíthetővé vált. Régi bankszámlacsomag esetén ezért érdemes bankunkat megkeresni, vagy az online felületen utánanézni – esetleg más banknál is érdeklődni – milyen, a bankolási szokásainkhoz jobban illeszkedő bankszámlacsomagra lenne érdemes váltani. Ehhez persze pontosan tudni kell bankolási szokásainkat, hány és milyen összegű utalásunk van, milyen banki szolgáltatásokat veszünk igénybe.
– Számításaink azt mutatják, hogy akár meg is lehet felezni banki költségeket, ha a tranzakciókról szóló sms helyett push üzenetet kérünk, ha intenetbankot vagy mobil banki alkalmazást használunk, ha odafigyelünk, hogy ne vegyünk fel bankfiókban készpénzt, és ATM-ből is legfeljebb havi két alkalommal és maximum 150 ezer forintot, ami szintén ingyenes. De azzal is csökkenthetjük költségeinket, hogy olcsóbb bankkártyát kérünk, esetleg használjuk az ingyenes fizetési kérelmet.
Felvetésünkre elmondta, kétségtelen, hogy a bankok a bankszámlán parkoltatott összeg után akár jelentős hasznot is realizálhatnak. Ez azonban jelentősen csökkenthető, ha odafigyelünk, ha aktívan használjuk a befektetési lehetőségeket. Nem érdemes a havi szükségleteknél és egy minimális tartalék összegnél többet folyamatosan a számlán tartani.
Átterhelik a bankok a tranzakciós illetéket, ideje átnézni a banki költségeket
Az alap számla alig havi 1334 forint, de talál olcsóbbat is az ember, ha időt szán rá.
Kérdésünkre arról is beszélt a szakértő, hogy Nagy Márton a családok és nyugdíjasok számára optimális számlaként talán az alapszámla szolgáltatásainak bővítésére gondolhatott. Az alapszámla havi 1334 forintos díj fejében ingyenesen kínál számlavezetést, ingyenes bankkártyát, havi legfeljebb két alkalom esetén ingyenes ATM-készpénzfelvételt 150 ezer forintig, vagy 50 ezer forintig bankfiókbeli pénzfelvételt, havi százezer forintos összegig legfeljebb 4 db ingyenes eseti és rendszeres utalást. Negatívum ugyanakkor, hogy nem lehet az embernek más bankszámlája, illetve nem lehetséges folyószámlahitelt igényelni. Vagyis összefoglalva elmondható, hogy külön kormányzati intézkedés nélkül is csökkenthetők a bankköltségek, ha odafigyelünk, és élünk a rendelkezésre álló lehetőségekkel.
