Átlagkeresetek: egyre nagyobb a szakadék kelet és nyugat között

Átlagkeresetek: egyre nagyobb a szakadék kelet és nyugat között

Fotó: Unsplash/Josh Appel

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Minden eddiginél nagyobb, több mint 140 ezer forint a különbség a fővárosban és a legszegényebb megyében élők nettó átlagkeresete között – derül ki a lapunk által elemzett friss adatokból. Kelet-Magyarország nemhogy nem zárkózik fel, de hónapról hónapra nő a leszakadása. A munkanélküliségi adatok is lesújtók, Nógrádban arányaiban hatszor annyi az álláskereső, mint Győr-Moson-Sopron megyében.

Utoljára idén januárban foglalkoztunk azzal, a béreket tekintve mennyit számít, hogy valaki az ország melyik részén lakik, és vajon mennyien lehetnek, illetve hol élhetnek azok, akik valóban annyit keresnek, mint amennyi a kormánysajtó által gyakran hangoztatott, ám a valóságban az ország jelentős része számára elérhetetlen átlagkereset. Már év elején is arra jutottunk, nagyon nem mindegy, hogy Magyarország melyik részére születik az ember, ám úgy tűnik, egyre erősebben határozza meg jövedelmi helyzetünket a lakcímünk. Az adatok azt mutatják, hogy azóta sincs szó felzárkózásról, a szakadék egyre nagyobb az ország keleti és nyugati széle között, vagyis a kormányzati gazdaságpolitika a legszegényebbek helyzetén egyáltalán nem segít.

Az idei esztendő első negyedévében – csakúgy, mint évek óta mindig – a fővárosiak vitték haza a legtöbb fizetést, átlagosan nettó 316 968 forintot. Ez brutálisan, több mint 61 ezer forinttal haladja meg a országos nettó átlagkereset összegét, amely jelenleg 255 506 forint. A képzeletbeli dobogó második fokára – immár szintén hagyományosan – Győr-Moson-Sopron megye polgárai állhattak fel 269 754 forintos nettó fizetéssel. És ezzel gyakorlatilag meg is neveztük azt a két körzetet, ahol az országos átlagnál jobban keresnek az emberek. Az ország 19 megyéjéből 18-ban ugyanis ennél kevesebbet visznek haza. A dobogó harmadik fokán álló Komárom-Esztergom megyében még csak 356 forinttal maradnak el az országos átlagtól, az évek óta a sereghajtó pozícióból kirobbanthatatlan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont 79 ezer forinttal visznek haza kevesebbet a dolgozók országos átlagnál.

És akkor nézzük a legelkeserítőbb adatot: jelenleg a legjobban kereső fővárosiak és a leginkább alulfizetett szabolcsiak nettó átlagkeresete között 140 523 forint a különbség, vagyis ennyivel keres rosszabbul, aki az ország keleti szélén tengeti napjait. Jó néhány év adatait visszanéztük, de soha ekkora különbséget nem találtunk a két bér között. Annyit egyébként, amennyit ma egy átlagos szabolcsi keres (nettó 176 445 forintot – a szerk.), 2011 első negyedévében, vagyis kilenc évvel ezelőtt keresett egy átlagos fővárosi lakos. Rekordméretű a leggazdagabb és a legszegényebb megye között is a differencia: a Győr-Moson-Sopron megyei és a szabolcsi átlagkereset között több mint 93 ezer forint volt az eltérés.

Hogy lássuk, fél év alatt milyen irányban változott a helyzet: a (KSH) legfrissebb, 2019. első három negyedévét magában foglaló adatai szerint a szabolcsi és a fővárosi nettó átlagbér között 133 ezer forint volt a differencia. 2018 első három negyedévében még csak 120 ezer, 2017 ugyanezen időszakában pedig alig 111 ezer forint volt a különbség.

A tavalyi harmadik negyedéves adatok alapján Győr-Moson-Sopron megyében átlagosan 252 118 forintot visznek haza a dolgozók, vagyis 87 ezerrel többet, mint Szabolcsban. Egy éve a különbség még csak 71 ezer forint volt a két megye átlagkeresete között, két éve pedig 65 ezer. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye évek óta sereghajtó, ahogy az utolsó előtti két helyről is kirobbanthatatlan Békés és Nógrád megye. Előbbiben jelenleg 186,7, utóbbiban 192 ezer forint a nettó átlagkereset.

Érdekesség még, hogy Győr-Moson-Sopron megyének sikerült kicsit faragnia jövedelmi hátrányából a fővároshoz képest: jelenleg 47,2 ezer forint a differencia a fizetések között, 2019 első negyedévében még 53,2 ezer forinttal vittek haza többet a fővárosban, mint Győrben és környékén.

Ami a nyilvántartott álláskeresők számát illeti, szintén ijesztő a különbség a szegényebb és gazdagabb megyék között: 2020 márciusában Nógrádban volt arányaiban a legtöbb álláskereső, a munkaképes korúak 9,2 százalékának nem volt hol dolgoznia. Egy évvel korábban még csak 8,7 százalék volt ez arány. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a második legmagasabb az álláskeresők aránya, 8,7 százalékos, igaz, itt egy év alatt stagnált a mutató. Jelenleg Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb az álláskeresők aránya, 1,4 százalékos, igaz, a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett korlátozások miatt itt is romlott a helyzet: 2019 márciusában még 1,1 százalékos volt ez az adat. A fővárosiak 1,4 százaléka keresett állást idén márciusban csakúgy, mint egy évvel korábban. A különbség tehát több mint hatszoros az álláskeresők arányát tekintve a legrosszabb és a legjobb helyzetben lévő megyék között.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/33. számában jelent meg augusztus 14-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/33. számban? Itt megnézheti!

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Engem már nem lehet betiltani – Magyar Hang-ajánló

Engem már nem lehet betiltani – Magyar Hang-ajánló

Interjú Bródy Jánossal, Orosz Annával, Tóth Gabival, Kemenesi Gáborral és Szakonyi Károllyal. Uradalom állami pénzből a Nyírségben. A Burkáéktól visszakövetelt pénz nyomában. Keresse a friss Magyar Hangot,  Bűvös Szakács-melléklettel!

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Pogátsa Árnyékot vet, de még így se, még vele se találjuk a hazai középosztályt