2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Június és augusztus közötti három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 31 ezerrel, 4 millió 752 ezerre nőtt. A férfi foglalkoztatottak száma 2 millió 502 ezerre csökkent, a nőké 43 ezerrel, 2 millió 250 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 586 ezren dolgoztak, 43 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal, 75,2 százalékra nőtt. A ráta a férfiak esetében kismértékben, 78,9 százalékra csökkent, a nőknél 1,3 százalékponttal, 71,4 százalékra emelkedett a jelentés szerint. Külföldön a KSH állítása szerint 108 ezer fő dolgozik, a közfoglalkoztatottak száma 10 ezerrel, 58 ezerre csökkent.
A munkanélküliség a bővülő foglalkoztatottsággal párhuzamosan enyhén emelkedett, 12 ezerrel voltak többen idén a nyári hónapokban, mint egy évvel korábban, számuk 211 ezer volt. A munkanélküliségi ráta ezzel 4,3 százalékra nőtt. A munkakeresés átlagos időtartama 9,8 hónap volt, az összes munkanélküli 40 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 36 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái szerint érdemi változást nem lehet azonosítani a munkaerőt érintő folyamatokban – állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. 2024 augusztusában a modellbecslés adata 4,2 százalékon stagnáló munkanélküliségi rátát jelzett. Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés rátája minimális 0,1 százalékpontos romlást mutatva 4,3 százalékra emelkedett. A beérkezett adatok alapvetően egybevágnak az ING Bank várakozásával. Ami a munkanélküliek számát illeti, mindkét statisztika alapján a csoport létszáma stabilan 210 ezer fő körül alakult. Szerinte két, egymással párhuzamos jelenség figyelhető meg: egyrészt az elbocsátások vélhetően az alacsonyabb keresetű, alacsonyabb képzettségű munkaerőt érinthették, akik jellemzően csak idénymunkákból élnek, így az elbocsátást követően visszatértek inaktív státuszba. Eközben pedig mivel még bizonyos szektorokban továbbra is magas a munkaerőkereslet, az újonnan elbocsátottak könnyen találhattak új munkahelyet, így gyakorlatilag stabilan tartva a munkanélküli létszámot.
