Rövid távon sokat nem lehet tenni a forint erősítése érdekében, mert a gyenge forintnak a magyar gazdaságban rejlő okai vannak. Ha végigtekintjük az elmúlt másfél évtizedet, akkor azt látjuk, hogy folyamatosan erodálódik nemzeti valutánk értéke. 2008-ban 228 forint körüli értéken jegyezték az eurót, most pedig 400 forint körül mozog – nyilatkozta a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász azt követően, hogy már hosszabb ideje nem tud tartósan elszakadni a 400-as szinttől nemzeti valutánk, pénteken pedig a svájci frankkal szemben 399,6 forintos árfolyammal döntött negatív csúcsot.
Az Oxfordi Egyetem oktatója szerint ennek a folyamatos gyengülésnek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy az elmúlt tizenöt évben a magyar átlagos infláció számottevően és folyamatosan magasabb volt, mint az eurózónában mért. A másik, és jelentősebb ok – amely a magasabb inflációt is magyarázza –, hogy a magyar termelékenység növekedésének tempója elmarad az uniós termelékenység növekedésétől, így lemaradásunk egyre nagyobb az EU-tól ebben a tekintetben.
Ebből következik, hogy amíg nem tudjuk a termelékenységet olyan mértékben emelni, hogy az meghaladja az uniós termelékenység növekedését, addig lehetetlen a forintot tartósan erősíteni. Ergo marad a forint leértékelődése, valamint a magasabb infláció.
Róna Péter szerint ezzel a rossz termelékenységi mutatóval egyedül vagyunk a régiós országok között, hiszen a V4 országok mindegyikében gyorsabban nő a termelékenység, mint az uniós átlag, ezért ebben a tekintetben csökken a lemaradásuk a nyugati országoktól, aminek következménye, hogy nincs akkora inflációs nyomás a valutájukon, mint a forinton.
A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a szerény magyar termelékenységi növekedést is az országba települt multinacionális vállalkozásoknak köszönhetjük, a hazai vállalkozások termelékenysége ugyanis minden erőfeszítés és ígéret dacára alig-alig növekszik. Ezt jól felismeri a piac, és éppen ezért bizalmatlan az országgal szemben, aminek a hétköznapi ember számára is látható eredménye a gyenge forint és a magas infláció.
Róna Péter kiemelte, hogy az évtizedes probléma megoldásával egyetlen politikai erő sem foglalkozott, illetve senki nem dolgozott ki valamiféle tervet a gondok meghaladására.
Kérdésünkre elmondta, mindez azt jelenti, hogy a forint erősítése, erősödése legkorábban is középtávon várható abban az esetben, ha ezen problémák megoldására hiteles programot állít össze a kormány, és elkezdi annak végrehajtását.
Rövidebb távon ugyan elképzelhető valamiféle erősödés, például ha megegyezünk a helyreállítási terv (RRF), illetve a hétéves támogatások ügyében az unióval, de az is csak kismértékű és időleges javulást eredményezhet. Ennek oka, hogy az adott pillanatban a forint iránti kereslet-kínálat térítheti el az árfolyamot az éppen létező értéktől, de az a vázolt alapvető trendet nem változtatja meg nagy mértékben és tartósan.
Róna Péter kiemelte, az ilyen nagymértékben meggyengült forint többek között azt eredményezte, hogy a multinacionális cégek – szemben a kétezres évekkel, amikor az anyavállalatuktól, vagy legalábbis anyaországbeli banktól vettek fel hitelt magyarországi beruházásaikhoz – most forinthitelt vesznek fel. Így az országba nem érkezik hitel formájában euró, ami erősítené a forintot, hiszen keresletet jelentene a forint iránt. Másrészt a hitel felvételével megtermelt hasznot, vagy annak egy részét euróra váltják és kiviszik az országból ezek a vállalatok, ami gyengíti a forintot, hiszen forintot ad el euró fejében.
Tovább gyengíti az országgal, és így a forinttal szembeni bizalmat, hogy az elmúlt másfél évben ikerdeficit alakult ki, vagyis a magas költségvetési hiány a külkereskedelmi mérleg jelentős hiányával párosul, így a piac nem nagyon látja a kiutat ebből a szorult helyzetből. Ezt fejeli meg, hogy a jelek szerint igencsak kétséges, megszületik-e idén az uniós támogatásokról az egyezség. Márpedig az elmúlt másfél évtized adatai azt mutatják, azok nélkül nagyon alacsony a magyar gazdaság teljesítménye.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kissé másként látja a helyzetet. Szerinte a forint gyengeségét elsősorban külső hatások okozzák. Az orosz-ukrán háború sokkhatása a magyar fizetőeszköz árfolyamát erőteljesebben és hosszabban érintette, mint régiós társait, amelyek kisebb mértékben gyengültek, majd szinte teljesen visszakorrigáltak a február 24. előtti árfolyamhoz.
Az okokat az elemző a következőkben látja. Egyrészt nálunk sokkal rosszabb a költségvetés helyzete, mint a régió többi országában. Másrészt nagyobb az ország kitettsége a világgazdaságnak – például az orosz energiahordozók kiugróan magas aránya miatt – mint a szomszédos országok esetében, és ezért nagy a bizonytalanság is. De visszahúzó erő, hogy viták vannak a költségvetési kiigazítás körül, vagyis hogy átmenetiek-e a különadók vagy sem, illetve szintén nagy bizonytalanságot okoznak az uniós források körüli viták, illetve hogy nem tudni, mikor juthatunk hozzá ezekhez a forrásokhoz.
Az elemző szerint általános strukturális problémák is gyengítik a forintot, amelyekre rövid távon nem nagyon tudunk hatni. Így például a háború közelsége, a szoros gazdasági kapcsolat Oroszországgal, a világgazdaságba való erős integráltság, és ennek folyományaként az export bizonytalansága, valamint a külső egyensúly megbomlása.
– Ha ezekből a strukturális tényezőkből indulok ki, akkor nem rugaszkodok el nagyon a valóságtól, ha azt mondom – elsősorban a külső egyensúly megbomlásának, illetve annak köszönhetően, hogy sokkal több euró áramlik ki az országból, mint amennyi bejön –, valahol 430-440 forint körül lehet az egyensúlyi árfolyam. Extrém esetben, ha a forintot nyomó összes tényező számunkra kedvezően változik, azaz sikerül megegyezni az Európai Bizottsággal az uniós támogatások ügyében; ha a piac elfeledkezik a különadók körüli vitákról; ha sikerül a öltségvetés helyzetét stabilizálni, esetleg kedvezőbb lesz a helyzet, mint amit tervezett a kormány; véget ér a koronavírus hatása és szárnyalni kezd az export; szóval ha mindez valósággá válna, akkor akár a 360-370-es sávba is visszatérhetne a jövő év elejére a forint/euró árfolyam. Ennek azonban kicsi a valószínűsége a szakértő szerint. Sokkal nagyobb a realitása annak, hogy jövő januárban is a mostani szinten áll majd a forint jegyzése.
