Idén márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól megtisztítva 0,4 százalékkal nőtt a tavaly márciusihoz képest, közölte szerdán a KSH. Havi alapon viszont 0,5 százalékkal elmaradt a februáritól, pedig már akkor is 0,6 százalékos volt a visszaesés januárhoz képest.
Hirdetés
A 444.hu fölhívja a figyelmet arra: legutóbb az inflációs válság időszakából, 2023 nyaráról találunk arra példát, hogy két egymást követő hónap hozzon visszaesést havi alapon. De akkor ennél csekélyebb mértékű, 0,2 és 0,5 százalékos volt a mérséklődés (igaz, akkor még további két hónapig nem volt növekedés, stagnálás, majd újabb visszaesés következett).
Ami az éves összevetést illeti: tavaly márciushoz képest az élelmiszerboltokban 1,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A korrigált adatok szerinti 0,4 százalékos ágazati növekedés egyébként igen szerény, jócskán elmarad a januári és februári szinttől.
Márciusban folyó áron összesen 1630 milliárd forintot hagytunk a boltokban, ami csupán 2,8 százalékkal magasabb a tavaly márciusi értéknél, miközben az infláció 4,7 százalékos volt. Reálértéken tehát csökkent az elvásárolt pénz mennyisége.
A KSH jelentéséből kiderül továbbá, hogy a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 0,7 százalékkal csökkentek, valamint az, hogy az első negyedévben összesen 2,7 százalékkal nőtt a bolti forgalom.
A portálnak nyilatkozott Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki szerint a statisztikai hivatal által közölt adat a piaci konszenzust drasztikusan alulmúlta, de a magyar gazdaság egésze messze a várakozásokat alulteljesítette, zsugorodott az első negyedévben. A szakértő szerint a legmeglepőbb az, hogy a március közepétől bevezetett árrésstop-intézkedések sem voltak képesek fellendíteni a bolti forgalmat. Ezt azzal magyarázza, hogy a reálbérek növekedése elmaradt a lakosság által várttól, ami „hozzájárulhat az óvatossági motívum fennmaradásához”, vagyis az emberek inkább félretesznek, mintsem költenek.
