Nagy Márton fenyegetése – amely szerint újra árstopok jöhetnek – egyértelmű politikai üzenet a Fidesz törzsszavazói felé, hogy a kormány nem feledkezett meg róluk – nyilatkozta a Magyar Hangnak Mellár Tamás közgazdászprofesszor a nemzetgazdasági miniszter hétfő reggeli Facebook-bejegyzésére reagálva. A nemzetgazdasági tárca vezetője fenyegető hangú bejegyzésében a következőket írja: „Jöhetnek újra az árstopok? !! Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!”
Szó sincs az infláció letöréséről
A Párbeszéd országgyűlési frakciójának vezetőhelyettese szerint a miniszter ezzel elismerte azt, amit az elemzők már régóta mondanak, vagyis azt, hogy a magyar gazdaságban jelentős az inflációs nyomás. Ezt már korábban is lehetett tudni a maginfláció tartósan magas, négy százalék feletti szintjéből, ami a magyar gazdaság strukturális problémáit mutatja. Vagyis szó sincs arról, amit korábban Nagy Márton, illetve a miniszterelnök mondott, hogy letörtük volna az inflációt. Mind a keresleti, mind a kínálati oldalon gondokat látni. A keresleti oldalon az eladósodottság magas szintje miatt jelentős összeget emésztenek fel a kamatkiadások. A kínálati oldalon pedig azt látjuk, hogy az elmúlt két évben egy helyben toporgott a magyar gazdaság, az ipar egyenesen 10 százalékos zuhanásban volt.
Nagy Márton nagyot álmodott: újra jöhet az árstop?
Ha már egyszer nem jött be, miért is ne próbálkoznánk újra?
Árstoppal nem először próbálja kezelni az inflációt a magyar kormány. Először a koronavírus-járvány idején próbálkozott vele, amikor a cukor, búzaliszt, napraforgóolaj, sertés- és baromfihús, tej, tojás és a burgonya árát maximálták, később következett az üzemanyagé is. Az árakat ugyan nem tudta letörni a kormány, a várható áruhiány azonban bekövetkezett, ami alapvető közgazdasági ismeretek birtokában borítékolható is volt. Az intézkedés sikertelenségét 2022 augusztusának végén maga a miniszter ismerte el. Sőt, az árstopot az Európai Unió Bírósága az uniós joggal ellentétesnek minősítette, mert az sérti a szabad versenyt. A bíróság azt követően foglalkozott az üggyel, hogy a Szegedi Törvényszék az uniós bírósághoz fordult a Spar Magyarország keresete ügyében. Ebben a kereskedelmi lánc vitatta annak a büntetésnek a jogosságát, amelyet a hatóságok azért róttak ki rá 2023 májusában, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét.
Alapvető gondok vannak a magyar gazdasággal
Nagy Márton fenyegető hangú bejegyzése kapcsán Mellár Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy tartós megoldást a gazdaság alapvető egyensúlyi problémáinak kezelése jelentheti. Rövid távon pedig az áremelkedésben jelentős szerepet játszó élelmiszerek áfájának csökkentése lehetne az üdvözítő, illetve a 4,5 százalékos kiskereskedelmi adó esetleges kivezetése. Az ugyanakkor igaz, hogy ez a megoldás a költségvetés bevételi oldalán jelentene komoly kiesést. A gyenge forint miatt az országba érkező élelmiszerbehozatal szintén inflációt emelő tényező. Ennek hatását az importarány csökkentésén keresztül is lehetne enyhíteni, amihez viszont a hazai mezőgazdaság strukturális átalakítására lenne szükség, ami nem egyszerű feladat, és időben is hosszabb folyamat.
Kérdésünkre a KSH korábbi elnöke elmondta, az infláció alakulása és a forint gyengülése között egyértelmű a kapcsolat, ahogy azt sem szabad elfelejteni, hogy a bérek folyamatos növekedésének azért van hasonló hatása, mert azt nem követte a termelékenység hasonló mértékű emelkedése. Az infláció megfékezése, illetve a forint gyengülésének megállítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) léphetne, elsősorban a kamatláb emelésével. Ennek hatása azonban növekedést fogná vissza, illetve a beruházások további fékeződését idézné elő. Utóbbiak egyébként is zuhanásban vannak, hiszen az elmúlt két évben hozzávetőlegesen 15 százalékkal estek vissza.
– Mai bejelentésével Nagy Márton gyakorlatilag beismerte, hogy nem nagyon tudnak tenni a negatív folyamatok megfékezése érdekében, ezért szavazóiknak üzentek az árstop ismételt bevezetését felemlegetve – foglalta össze a lényeget Mellár Tamás.
Kiterjesztik az árfigyelést
Na ugye, mégiscsak van élelmiszerár-infláció.
A miniszter árstoppal kapcsolatos bejegyzése minden bizonnyal nem véletlen, hiszen a KSH kedden közli a januári inflációs adatot, amelynek vélhetően kedvezőtlen alakulásáról a kormánynak már most lehetnek konkrét információi. Nagy kérdés, hogy a kormány valóban újabb ársapkák bevezetésére készül, amelynek hatására várhatóan felgyorsulhat az áremelkedés, ahogy az a múltban is történt, vagy csak szavazóik megnyugtatására hangzott el a bejelentés. Az előbbi esetben az árstopos termékek rövid távon könnyebbséget jelenthetnek a vásárlóknak, hosszabb távon azonban inkább gondokat okozhat az intézkedés. Az biztos, hogy a holnapi bejelentés előtt az elemzők többsége arra számít, hogy januárban a pénzromlás mértéke a 4,7-5,1 sávban alakulhatott, és Pleschinger Gyula, az MNB monetáris tanácsának tagja szerint is öt százalék feletti lehetett az áremelkedés januárban.
Politikai értelme van az intézkedésnek, gazdasági nincs
– Ha gazdasági szempontból értékeljük az intézkedést, akkor elmondhatjuk, az árstop nem hatékony eszköz az infláció megfékezésében. Ezt a korábbi tapasztalatok is jól mutatják: az intézkedés egyértelműen felfelé nyomta az árindexet. A vállalatok ugyanis leengedték az ársapkás termékek árait, viszont – a veszteségeket ellensúlyozandó – megemelték az összes többi termék árát. Vagyis, ha ugyanolyan árstopról beszélünk, mint néhány évvel ezelőtt, akkor ugyanilyen magatartás várható a kereskedőktől, és ugyanilyen lenne az inflációs hatás is. Vagyis az intézkedés növelheti az árindexet – vázolta a belengetett intézkedést követően várható jövőt Virovácz Péter.
Az ING Bank vezető elemzője arra azonban felhívta a figyelmet, hogy politikai szempontokat tekintve van ráció a döntésben – már ha valóban van ilyen döntés. A hivatalos statisztikai adatokat tekintve ugyanis igaz a fenti fejtegetés, amit azonban nem lát az egyszerű vásárló. Azt azonban látja a boltban, hogy ott a polcon az olcsó, árstopos tej, tojás, hús. Igaz, ezekben szűk a választék. Vagyis az intézkedésnek lehet politikai haszna, hiszen nem kerül fel az óriásplakátra, hogy az árstop miatt magasabb lett az inflációs mutató, az árstop bevezetéséről szóló hirdetések viszont mindenütt ott lesznek. Kérdésünkre Virovácz Péter elmondta, úgy gondolja, ha már egyszer a kilátásba helyezte a miniszter az árstopot, akkor csak idő kérdése annak bevezetése is. Annál is inkább, mert a jelek arra utalnak, a gyengülő forint, a globális nyersanyagárak emelkedése, az aszály és egyebek miatt januárban az élelmiszerek inflációja magasabb lesz a vártnál. Arra is van esély, hogy ez a tendencia folytatódik a következő néhány hónapban is, és már meg is van a magyarázat, hogy a fogyasztók védelme érdekében miért kellett ismét bevezetni az ársapkát.
