
Korai lenne azt állítani, hogy eloszlottak a magyar gazdaság felett tornyosuló viharfelhők, még ha első ránézésre kedvezőnek hatnak a külkereskedelemről, illetve az ipari termelői árakról szóló friss adatok – fejtette ki lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett gyorsjelentésekkel kapcsolatban.
A KSH keddi tájékoztatása szerint februárban 581 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, januárhoz képest az export 1,5 százalékkal nőtt, míg az import 2,6 százalékkal csökkent. Éves összehasonlításban – naptárhatással kiigazítva – februárban a kivitel volumene 5,3 százalékkal nagyobb volt, a behozatalé nem változott az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. A gépek és szállítóeszközök 2022. februári áron számított kivitele 13, behozatala 8,4 százalékkal nagyobb lett. A villamos gép, készülék és műszer árucsoport a kivitelben és a behozatalban is több mint hetedével bővült. A közúti jármű árucsoport exportvolumene közel ötödével, importja több mint tizedével meghaladta az előző év azonos időszakit. Az energiahordozók kivitele 15, behozatala 21 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 6,5 százalékkal kisebb, a behozataláé 5,7 százalékkal nagyobb lett.
Az ipari termelői árakról szóló, szintén kedden közzétett jelentés szerint márciusban az egy évvel korábbi átlagos árszinthez képest 21,7 százalékos volt a növekedés, ám az előző hónaphoz viszonyítva 1,2 százalékos csökkenés ment végbe. A belföldi értékesítés árai 48,2 százalékkal nőttek éves összehasonlításban. Ezen belül a 65 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 21,2, a 30 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) - részben a hatósági ár szabályozásának módosításai következtében - 113 százalékos volt a drágulás.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 61,7, a beruházási javakat gyártókban 12,1, a fogyasztási cikkeket gyártókban 30,8 százalékkal emelkedtek az árak. Az ipari exportértékesítési árak 8,8 százalékkal nőttek, ezen belül a 90 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 12,4 százalékkal magasabbak, a 9,8 százalékos súlyú energiaiparban 18,9 százalékkal alacsonyabbak voltak az árak. Az eltérő mértékű áremelkedést elsősorban az okozta, hogy az – alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő – energiaipar belföldi értékesítési árai jóval meghaladták az egy évvel korábbit, miközben az exportárai már csökkentek. Az ipari termelői árak növekedésében az alapanyagok drágulása és a forint egy év alatt végbement gyengülése is szerepet játszott. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,9, az exportértékesítésiek 1,3 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 1,2 százalékkal mérséklődtek.
Mint Németh Dávid felhívta rá a figyelmet, a termelői árakat elsősorvban az energiaárak növekedése hajtotta felfelé, ahogy a csökkenés is az energiaárak kedvező változására vezethető vissza. Ha marad a mostani tendencia, vagyis a kőolaj és a földgáz ára tovább csökken, úgy a drágulás üteme látványosan mérséklődhet. Az elemző szerint az árakra szintén kedvező hatást gyakorolhat, ha a jelenlegi, 370 forint körüli euróárfolyam nagyobb mértékben nem változik.
– Az energiaár-sokkot a hátunk mögött tudhatjuk, de egy sor egyéb tényező miatt nem dőlhetünk hátra. A magas kamatkörnyezet Magyarországon, az euróövezetben és a Tengerentúlon is fékezi a gazdaságot, az Egyesült Államokban továbbra is valós veszély a recesszió. Mindez hatással van a hazai gazdaságra is – hívta fel a figyelmet az elemző. Megjegyezte, a jelentős export és az import relációjára hatással van az is, hogy miközben a külpiacok magukhoz tértek – tovább nőtt például a járműipari kivitel –, a megnövekvő rezsiárak és az infláció miatt erőteljes mérséklődésnek indult a belföldi fogyasztás és az energiafelhasználás is.