Az idei aszály is pusztító lesz
Fotó: Magyar Hang/Bittner Levente

„A magyar gazdáknak rémálom, ami megint történik az időjárással. Az idei téli csapadék országos átlagban 66 mm volt, az előző 5 év átlagában 115 mm, ami szintén nem sok annak tükrében, hogy a múlt század közepén még 180 mm volt a téli átlag. Beütött a súlyos aszály az egész Alföldön, kivéve a keleti határrészt. Az idei aszály valószínűleg ugyanolyan pusztító lesz az Alföldön, mint volt 2022-ben. (…) Ma már súlyos aszály van a Jászságban, Bács-Kiskun megyében, Szolnok megyében, Békésben, de nemcsak ott, hanem már a Dunántúlon is, például a Mezőföldön” – írja a Facebookon Raskó György agrárvállalkozó.

Raskó szerint az előttünk álló hőhullám és csapadékhiány együtt azt fogja okozni, hogy a mezőgazdaság idei teljesítménye rosszabb lesz a tavalyinál, azaz az agrár GDP kisebb lesz 2025-ben, mint volt 2024-ben. Így az agrárium teljesítménye a nemzetgazdaság teljesítményét negatív irányba alakítja. „Az idei gabonatermés katasztrofális lesz. Bár búzából és más kalászos gabonákból még jó közepes termés reálisnak tűnik, a minőséggel problémák lesznek, aszott, töppedt szemek, nem megfelelően kiteltek. A hazai igényeket azonban így is bőven fedezi a termelés, sőt azt két-háromszorosan is meghaladja. Jut exportra legalább két-hárommillió tonna, de az ára nem lesz fényes, mert Európában legalább 12 millió tonnával nagyobb termés lesz az idén búzából, különösen Spanyolországban, ahol jó egyharmaddal több fog teremni. Ezen okok miatt a búza piaci ára nyomott marad, most 205 euróért jegyzik Párizsban, ami nagyjából a fele a 2022-es nyári jegyzésnek...” – írja Raskó György, hozzátéve: a kalászos gabonákhoz képest „a kukorica drámaian rossz bőrben van. Már most látszik rajta a vízhiány, nagy termés akkor sem lenne, ha mostantól minden ideálisan alakulna (sok eső, mérsékelt meleg). De az előrejelzések szerint marad az aszály, ami a címerhányás alatt is tartani fog, sőt kánikulai napok várhatók. Ezért rossz lesz a megtermékenyülés, és már most kijelenthető, hogy gyászos terméshozamok lesznek kukoricából, ahol nem tudnak öntözni. A kukorica belföldi ára emelkedni fog, drágulni fog a takarmány, emelkedő hízlalási költségeket okozva az állattenyésztőknek. Mi lesz ebből? Olcsóbb hús a boltokban biztosan nem...” – véli, majd azt prognosztizálja, hogy az idén nem csak a gabonatermelésben lesz visszaesés, hanem a zöldség-gyümölcságazatban is. A kertészeti ágazatok termelése trendszerűen csökkenő, számos zöldégféléből a hazai termelés nem fedezi a szükségletet. Az elmúlt évtizedben az importált zöldség mennyisége 90 ezer tonnáról 200 ezer tonnára emelkedett, az import aránya a fogyasztásban pedig 20%-ra. Nem jobb a helyzet a gyümölcságazatban sem. Az idei tavaszi fagyok hatalmas kárt okoztak szinte minden fontosabb gyümölcsféle esetében.

„Nem véletlen – írja –, hogy gyümölcsimportunk egyre nő, az összes hazai felhasználás már 25%-a külföldről származik. 10 évvel ezelőtt az importált mennyiség még nem érte el az 50 ezer tonnát, az elmúlt években már 150 ezer tonna az éves import. Az idén pedig meg fogja közelíteni a 180 ezer tonnát. A magyar mezőgazdaság idei várható teljesítményét látva kijelenthető, hogy innét szép nyerni. Félek, hogy ez nem fog sikerülni.”