A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, az overnight betét kamata 7,25 százalék, a fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.
A kamatdöntést megelőzően az euró 399, 87 forinton állt, mintegy öt perccel később 397,61 forinton jegyezték. A frank 395,88 forintról 393,45 forintra gyengült, a dollár pedig 378,62 forintról 376,12 forintra süllyedt.
A kamatemelés ténye nem volt kérdéses, a mértékét illetően voltak bizonytalanságok a keddi ülés előtt. Márciusban és áprilisban a Monetáris Tanács 100 bázispontos emelést hajtott végre, ám Virág Barnabás jegybanki alelnök már a májusi kamatdöntő ülés előtt jelezte: lassítani fognak a tempón. Így is történt, a május 31-ei ülésen már csak 50 bázispontot emelt a tanács, az alapkamat szintjét 5,9 százalékra növelve.
A jegybanki kommunikáció alapján tehát inkább az 50 bázispontos emelési ütem folytatása volt várható, ám a forint árfolyama a mai ülést megelőző napokban jelentősen romlott, az euróval szemben – 404,6-os szinten – új történelmi mélypontot ért el.
Az elemzői várakozásokat is lényegesen felülmúlta a kamatemelés mértéke. A Magyar Bankholding vezető elemzőjének úgy véli, az alapkamat 8,5 százalékon tetőzhet, majd 2023 végére 7,0 százalékig mérséklődhet. Suppan Gergely hozzátette, hogy az infláció világszerte magas, főképp a megélhetéshez szükséges áru drágul, így a vásárlóerő visszaesése önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat, vagyis tartózkodni kell a monetáris kondíciók túlszigorításától. A jegybankok a kínálati ársokkot nem is igazán tudják befolyásolni, legfontosabb céljuk inkább a másodkörös hatások kiszűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál megelőzése lehet – hangsúlyozta.
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szintén meglepetésként írt a kamatemelés mértékéről, de megjegyezte, hogy az MNB döntése nem példa nélküli. Az Egyesült Államokban már két hete jelentős, 75 bázispontos módosítást jelentettek be, az Európai Központi Bank pedig, amely utoljára 11 éve növelt kamatot, a következő hónapban dönthet ugyanígy – tette hozzá Varga Zoltán.
Az Erste makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött értékelésében úgy fogalmazott, hogy az egyhetes betéti ráta és az alapkamat azonos szintre emelésével a piaci szereplők könnyebben követhetik a monetáris politika alakulását. Nagy János kiemelte a swapeszközök alkalmazásának kiterjesztését is, a változtatás segítheti a bankrendszerben lévő többletlikviditás kiaknázását – írta.
(MTI)
