Az uniós forrásokkal történő visszaélésre bukkant, ezért 1,3 millió eurót kér vissza a magyar projektpartnerektől az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – számolt be róla a Telex. Nemcsak magyar vízügyi infrastrukturális projekteket vizsgáltak, és arra jutottak, hogy összességében 19,5 millió eurót csaltak ki uniós adófizetőktől.
Az ivóvíz-javító projekt esetében az OLAF szerint változatlan maradt a vízkezelési technológia, miközben a finanszírozás alapfeltétele volt, hogy javuljon a vízminőség.
A Telex nemrég érdeklődött arról, hogy Mohács érintett-e a vízminőségi projekt ügyében. A Csalás Elleni Hivatal főigazgatója, Ville Itälä erre azt válaszolta: „Az OLAF négy vizsgálatot zárt le a víz- és szennyvízlétesítmények korszerűsítési projektjeivel kapcsolatban. A megállapítások a hamis dokumentumok benyújtásától vagy az uniós finanszírozás támogathatósági feltételeinek nem teljesítésétől kezdve a megépített, de soha nem működő tisztítóberendezésekig terjedtek. Az ilyen típusú létesítmények célja a tiszta víz biztosítása, valamint a polgárok és a környezet védelme a szennyeződésektől. Az a tény, hogy az OLAF feltárta ezeket a feltételezett csalásokat, azt jelenti, hogy a pénzek visszakerülhetnek az uniós költségvetésbe, és a polgárok javára, nem pedig a csalók meggazdagodására fordíthatók. Összesen több mint 19,5 millió eurót javasoltak behajtásra a négy eset kapcsán”.
Bulgáriában például egy 2012-ben megépült szennyvíztisztító telepnél bukkantak csalásra. A nyomozás szerint a telep sohasem működött, sőt, még a közegészségügyet és a környezetet is veszélyezteti. Itt 4,8 millió eurót kérnek vissza. Egy romániai vízellátási és szennyvíz-infrastruktúra korszerűsítésére irányuló projektnél pedig szabálytalanságok miatt 6,5 millió eurót vennének vissza.
A negyedik ügy is egy bulgáriai projekthez kötődik, itt 6,9 millió eurót követelnek vissza.
