Nyilatkozatban ítélte el az Országgyűlés gazdasági bizottsága az Európai Parlamentet, amiért szerinte politikai nyomást próbál gyakorolni az országra. Ugyan a hvg.hu szerint a nyilatkozat az Egyesült Államokat nem említi, de gyakorlatilag nekik is üzen, miután az ország felmondta az 1979-es amerikai-magyar adóegyezményt azt követően, hogy Magyarország megvétózta a 15 százalékos globális minimumadó bevezetését. A gazdasági bizottság szerint az Egyesült Államok lépése politikai nyomásgyakorlás, amely ellentétes Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével.
A nyilatkozatban többek közt az szerepel: az Európai Parlament – hatáskörei nyilvánvaló túllépésével – arra kényszerítené Magyarországot, hogy adja fel saját gazdasági érdekeinek képviseletét. Szerintük azzal, hogy „az Európai Parlament az állásfoglalásában egy, az ún. globális minimumadó kérdésével semmilyen összefüggésben nem álló döntést, a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyását is megemlíti, burkolt fenyegetéssel, de legalábbis nyilvánvaló politikai nyomásgyakorlással él, ami súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét”.
A lap arról is írt: a bizottság hat ellenzéki tagjából öten voltak jelen a hétfői ülésen, ők pedig mind a javaslat ellen szavaztak, míg a kormánypártiak mellette.
Nagy hatalom „kisstílű nyomásgyakorlással”?
Szijjártó Péter külügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy szerinte a globális minimumadó megvétózása miatt döntött az adóegyezmény felmondása mellett az amerikai fél, Gulyás Gergely szerint pedig szintén úgy fogalmazott: politikai nyomásgyakorlás az egész. „Az Egyesült Államok elég nagy hatalom ahhoz, hogy ne ilyen kisstílű nyomásgyakorlást alkalmazzon”, fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy az 1979-es megállapodás helyére egyébként is egy újabb lépett volna már, amelyet 2010-ben Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter írt alá, az amerikai törvényhozás viszont még nem fogadta el.
Gulyás úgy látja, a 2010-es megállapodás minden problémára megoldást jelentene. A most felmondott egyezmény egyébként, amely a kettős adóztatás elkerülésére jött létre, 2024 januárjáig érvényes még. Gulyás szerint az amerikaiak azt akarják elérni, hogy a magyar kormány a következő másfél évben fogadja el a globális minimumadót, és akkor valószínűleg készek lennének ratifikálni a 2010-es megállapodást.
