A koronavírus-járvány és az azt kísérő korlátozások miatt – a kapcsolódó területekkel együtt – a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 11 százalékát adó turizmus szenvedte el a legnagyobb veszteséget. Vannak, akik egyenesen totális csődről beszélnek.
Az ágazat zuhanása azért jelent különösen nagy gondot, mert hazánkban az összes foglalkoztatottnak több mint 13 százaléka dolgozik a turizmusban vagy valamely kapcsolódó területen. A márciusi lezárásokat követően gyakorlatilag megszűnt az idegenforgalom, de hiú ábrándnak bizonyult, hogy a korlátozások feloldását követően gyorsan helyreáll a normál működés az ágazatban. Júniusban, amikor más területeken már a gyors kilábalás jelei látszottak, ez a szféra még mindig messze volt az egy évvel korábbi teljesítményétől. A KSH adatai szerint a belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma alig 40 százaléka volt a tavaly júniusban mértnek, igaz, júliusra ez az arány 88 százalékra emelkedett, augusztusban pedig elérte a 97,9 százalékot. Ennél azonban sokkolóbb volt a külföldi vendégek visszaeső száma: az általuk lefoglalt éjszakák mennyisége júniusban mindössze hét százaléka volt az egy évvel korábbinak, és júliusban is csak 24 százalékig emelkedett ez az arány, ami a nyolcadik hónapban is csak 28,7 százalékot ért el.
Az ágazat kilábalásának nehézségeit mutatja, hogy az év első nyolc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek forgalma mindössze 48,8 százaléka volt az egy évvel korábban mért értéknek. Vagyis megalapozatlan volt az a sokszor hangoztatott remény, hogy a belföldi vendégek tömegei, majd ellensúlyozzák a távol maradó külföldieket.
Ez utóbbi különösen a fővárosban nagy gond, mert egy normális évben tíz lefoglalt szálláshely közül kilencet külföldiek vesznek igénybe, a számuk júniusban mindössze két százaléka volt az egy évvel korábbi értéknek.
A szakma képviselői szerint a novemberig biztosan elrendelt határzár újabb súlyos ütést jelentett a külföldi vendégekre építő vállalkozásoknak, hiszen éppen emelkedni kezdett a hazánkba érkező külföldiek száma. Azért különösen érthetetlen a szabály, mert kormányzati szakértők nyilatkozata szerint is legfeljebb tíz százalékban érkezik külföldről a fertőzés.
Sok segítséget mostanáig nem kaptak a turizmusban dolgozók, az igencsak gyengére sikerült magyar bértámogatási program augusztus végén befejeződött. Orbán Viktor miniszterelnök ugyan a közelmúltban beszélt arról, hogy a budapesti turizmus nagy bajban van, illetve hogy segíteni kell az ott dolgozókon, de egyelőre nyoma sincs a kormányzati közbeavatkozásnak. A szakmában dolgozók attól tartanak, még ha lesz is valamiféle támogatás, az lehet, hogy elkésik, hiszen most már ott tartanak, hogy azok a cégek is szélnek eresztik dolgozóikat, amelyek eddig reménykedtek a viszonylag gyors talpra állásban. A budapesti szálláshelyeken dolgozók száma a májusi 14 852-ről augusztusra 12 377-re, azaz csaknem 17 százalékkal csökkent.
Minimális segítségre azért számíthatnak a fővárosi turisztikában, vendéglátóiparban dolgozó vállalkozások, hiszen a Fővárosi Közgyűlés a turisztikai vállalkozások ingatlanbérleti díját 70 százalékkal, a teraszok után fizetendő díjat 90 százalékkal csökkentette, a taxisoknak pedig a drosztdíj 70 százalékát engedték el.
A turizmusba persze jelentős összegeket öl a kormány, a jelek szerint azonban a szálláshelyek és a kínálat bővítésére fordítják a pénzt akkor, amikor fontosabb lenne a munkahelymegőrzés. Jó példája ennek a pénzosztásnak a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek (SFTFN) a kormány által idén és jövőre juttatott csaknem 9,2 milliárd forint. Ez az első lépcsője a Fertő-tó „környezeti fejlesztésének”, amely száz százalékban adófizetői pénzből történik. A kormányhatározat szeptember 21-én jelent meg azt követően, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. 8,9 milliárd forintot nyert el a terület fejlesztésére az SFTFN-től.
Nálunk ugyan kifutott az amúgy is korlátozott bértámogatási rendszer, máshol azonban továbbra is segítő kezet nyújtanak a kormányok a turizmusban dolgozók számára. Az Európai Utazási Irodák Szövetsége (ECTAA) felmérése szerint Ausztriában jövő év márciusáig él az a foglalkoztatás-támogatási rendszer, amelyben a munkáltató akár 90 százalékkal is csökkentheti az alkalmazott munkaidejét, miközben a dolgozó továbbra is megkapja szokásos bérének 80–90 százalékát. Németországban a „Kurzarbeitgeld” elnevezésű bértámogatási rendszerben az alkalmazottak nettó bérük 60 százalékát a rövidített munkaidő ellensúlyozására kapják meg. A 90. naptól ez az összeg akár 87 százalékig is emelhető. A rendszer a jövő év végéig él. Csehországban az utazásszervező cégek által igényelhető, október végéig élő támogatási rendszerben a kieső bérek 80 százalékát fizette a költségvetés, májustól ez az arány 60 százalékra csökkent. Szlovákiában az év végéig működő rendszerben a bezárt vállalkozások számára 800, a csökkentett forgalommal működő vállalkozások számára pedig 540 eurót fizet a költségvetés.
