Magyarország eddig 588 milliárd forintnyi orosz (illetve fehérorosz) vagyont vagy vagyonelemet zárolt – írta a Hvg.hu. A magyar kormány az ukrajnai háború kezdetétől fogva ellenezte az agresszor Oroszország elleni uniós szankciókat, végül azonban eddig minden alkalommal megszavazták azokat. (A legutóbbi, 16. csomagot idén februárban fogadták el). Az EU célzott, a háború folytatásához hozzájáruló vagy abból profitáló személyeket és intézményeket tartalmazó szankciós listáján körülbelül 2400 tétel szerepel. Köztük például Vlagyimir Putyin elnök, vezető orosz és belorusz politikusok, oligarchák, bankok és egyéb vállalatok vannak a feketelistán.
A portál azt írta, hogy a NAV húsz alkalommal fagyasztott be olyan, Magyarországon található vagyonelemet – például számlát, ingatlant, ingóságot, üzleti részesedést –, amely kapcsolatba hozható a listán szereplőkkel. Vagyis húsz alkalom volt, amikor az érintett szereplők valahogy megjelentek és az adóhatóság ezért beavatkozott. Az uniós szankciókkal sújtott szereplőkhöz köthető, Magyarországon zárolt vagyon nagysága 2022 februárjától (vagyis a háború kitörésétől) idén március 12-éig nagyjából 588 milliárd forintot tett ki. A NAV adatvédelmi okokból nem árulta el, kiknek a vagyonelemeiről van szó, de az értékből ki lehet következtetni, hogy szerepel a listán a Sberbank magyarországi vagyona, valamint azok a beszerzések is, amelyek a paksi atomerőmű vagy a hármas metró működtetéséhez szükségesek.
Az adóhivatal kimutatása szerint az érintett vagyonelemek jelentős részét mentesítették a korlátozások alól: mindössze néhány milliárd forint értékű tulajdon nem kapott semmiféle engedményt, miközben 201 milliárd forintnyi vagyont teljesen, a maradék több mint 380 milliárdot pedig pontosan meg nem határozható mértékben mentesítették. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a zárolt összegek és tulajdonok végül részben vagy teljes egészében hozzáférhetővé váltak” – mondta a portálnak Németh Csaba ügyvéd.
